Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]
15 szély nem háríttatik el pusztán az által, hogy bizonyos személyek a passiv chequeképességből kizáratnak, valamint másrészt alig bir jogosultsággal a chequeképességet az utalványo- zottnak solvencziához kötni, kivel szemben a cheque birtokosa amúgy sem léphet fel. A kifejtettek számbavételével a tervezet czélszerübbnek vélte, hogy egyrészt a passiv chequeképesség szabadon hagyásával a forgalom számára oly általános keretet teremtsen, mely a jövő fejlődésnek semmi irányban útját nem állja és a cheque intézményének egyöntetű jogi rendezését biztosítja; másrészt azonban oly intézkedéseket léptessen életbe, melyekkel azt a czélt, hogy a forgalom tényleg oda tereitessék, a hová tereltetnie kell, bár közvetve, de mégis elérhesse. Ily intézkedés nevezetesen a pénzintézetekre szóló chequek számára a bélyegmentesség biztosítása (22. §.), melynek jótékony hatását a gyakorlat már kipróbálta; hisz tudvalevő, hogy az illeték- törvény azon intézkedése, mely szerint a pénzintézetekre kibocsátott chequeket kedvezményes illetékben részesíti, már is maga után vonta, hogy chequeforgalom másutt ki se fejlődhessék. Ily intézkedés a keresztezett chequek törvényszerű rendszeresítése (10. §.); lóvén az ily cheque csakis bankoknál és különösen a giro-ügyletekkel foglalkozó intézeteknél érvényesíthető s ilyen intézkedés a leszámoló helyeknek, a cheque- rendszer ezen fontos szerveinek törvényszerű bemutatási helyekül való kijelölése (8. §.) stb. Szóval a tervezet a kitűzött czélt más eszközökkel, de épp oly hatásosan reméli elérhetni, a nélkül, hogy a cheque érvényét szükségkép oly kellékhez kösse, melynek törvénytechnikai szempontból való érvényre- juttatása minden codificatorius mesterfogás daczára sem sikerülhet. A tervezet további főbb intézkedései az utalványos személye szerint igazodó cheque-typusokra; a forgatmányra, a fizetési helyre és időre; az elfogadványra és a bemutatási határidőre vonatkoznak. Az utalványom megjelölését a tervezet nem tekinti lényeges kelléknek és úgy intézkedik, hogy a mennyiben utalványos megjelölve nincsen, a cheque bemutatóra szólónak vétetik. Egyébként a tervezet megkülönböztet névre, rendeletre és 145
