Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]
10 dos fejlődésre tekinthetett vissza, mielőtt az angol törvényhozás annak jogi rendezésére gondolt, s hogy a chequerendszer nem azért jutott a virágzás azon nagy fokára Angliában, mert a törvény az utalványozotti minőséget a bankárokra korlátozta, hanem megfordítva, a törvény azért szorította meg a jelzett értelemben az utalványozotti minőséget, mert a viszonyok fejlődése folytán más, mint banker a fizetési ügyletek cheque- szerű közvetítésével nem foglalkozott. Közismeretű, hogy Anglia pénzügyi fölényét nem csekély részben a századok folyamán kiépült bankszervezetének köszönheti, mely az egyes bankokat, tekintet nélkül jogi formájukra, egységes összefüggő egészszé forrasztja össze. A chequekre alapított fizetési rendszer mindjárt lent a helyi banknál és a local bankernál nyeri meg a maga szilárd alapját; ez alap kiépítéséhez aztán újabb és egyre erősebb elemek járulnak hozzá a nagyobb és nagyobb bankok képében, míg végre az ily módon magasra emelkedő épület betetőzésre jut a clearing-house intézményével. A szervezet megteremtette, a százados tapasztalat és gyakorlat szentesítette oly állapottal állunk tehát szemben, hogy Angliában adott esetekben kétség tárgyát sem képezheti, hogy mi a bank és ki a bankár; s a törvény csak paragraphusba szedte azt, a minek fogalmát a közfelfogás már régen kör- vonalozta. Máskép alakultak a viszonyok a continensen. Itt a bankszervezet kiépítettnek még egyáltalában nem tekinthető; a a fizetés-közvetítő intézmények még maguk is a kezdet nehézségeivel küzdenek, annál inkább hiányzik köztük a szerves kapcsolat, a munkafelosztás s általában a fizetési műveletek azon ágense, mely a chequerendszert egyöntetű, határozott mederbe terelni alkalmas. A chequerendszer a continensen felülről, a legnagyobb intézetek (Banque de Prance, Német birodalmi bank, Osztrák magyar bank, Postatakarékpénztárak) köréből indul ki. Bármily paradoxul hangozzék is, de tény, hogy nálunk az építés munkája nem alulról felfelé, hanem megfordított irányban halad; a tetőzet megvan, de hiányzik még vagy legalább is csonka az alap. A continentalis törvény- hozás tehát, a midőn a cheque jogi rendezésére gondolt, már a jövő fejlődés érdekében is óvakodott attól, hogy a passiv 140
