Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
33 befelé nagy jogbizonytalansággal járhatnak, általában véve ke- rülendők. Nézetem szerint tehát a magánjogi jogképesség szempontjából is fenn kell tartani a mai rendszert s csak törvényesen kellőleg formulázni, hogy t. i. minden a közjogi szabályok értelmében megalakult egyesület már ennélfogva jogi személy. Csakhogy a jövőre nézve közbejátszik még egy további szempont. Eddigelé az egyesületi alapszabályokat csak a belügyminisztérium vizsgálta át. Minthogy azonban a Tervezet, helyesen, a belső egyesületi jogot a biróságok felügyeletére bizza : ennélfogva szükséges, hogy a biróságok is már előre tudomást szerezzenek azon alapszabályok jogszerűségéről, a melyek alapján majd az egyesületi perekben eljárni lesznek hivatva. Ezért az alapszabályokat kettős vizsgálat alá kell vetni: közigazgatási és bírói vizsgálat alá. E mellett sokszor hangzott fel panasz, hogy nem lehet tudni, hogy kivel kössön az ember az egyesület nevében szerződést? Az egyesülettel érintkezésbe lépő ügyfél sohasem tudhatja, kit választott meg a közgyűlés az egyesület képviselőjének, jogos volt-e ez a választás stb. Nem ismerheti a képviseleti jog korlátozásait, ha több képviselő van, azt a módot, a melyet határozataik hozatalánál követniök kell (a mit a kereskedelmi társaságnál czégjegyzésnek szoktunk nevezni). Mindezért kívánatos, hogy ezeket a jogviszonyokat nyilvános jegyzékből közhitelességgel lehessen megismerni. Erre szolgál az egyesületi könyv vezetése, a mely legczélszerübben a bíróságokra bízandó, a melyre nézve a Tervezet csakugyan részletes szabályokat állított fel. E két oknál fogva helyes a Tervezet álláspontja, hogy az egyesületek csak az egyesületi könyvbe való beiktatással szerezzenek jogképességet, a mely beiktatást megelőzi az alapszabályoknak egyfelől közigazgatási, másfelől bírói felülvizsgálata. Csakhogy míg a Tervezet az egyesületeknek tetszésére bizza a beiktatást, azt nézetem szerint kötelezővé kellene tenni. S minthogy én azt hiszem, hogy kötelezettségek kikényszerítésénél sokkal egyszerűbb és hatályosabb a közvetlen közigazgatási intézkedés, mint a bírságolás utján való közvetett kényszer: 3 127
