Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
28 egyesületek közjogi megalakulása. Ezen az alapon vessük tehát fel újra a magánjogi főkérdést: megmaradjunk-e a mai jog- állapotnál, a mely szerint minden közjogilag létező egyesület eo ipso magánjogi jogi személy, vagy pedig engedjük-e meg azt, hogy a közjogilag létesülő egyesületek válogathassanak a között, hogy jogi személyek akarnak-e lenni vagy sem ? Közbevetőleg itt említem meg, hogy a harmadik magyar jogászgyűlés Bozókynak a concessio rendszerére vonatkozó indítványát Vavrik Béla akkori egri törvényszéki elnök, jelenleg egyesületünk tisztelt elnökének véleményes jelentése alapján elvetette, s kimondotta, hogy «jogi személyek létrejöttének és megszűnésének feltételei a törvényben általános szabályok által határozandók meg, e végből tehát különös állami engedély nem szükséges». A jogászgyülés evvel — a Hoffmann- féle tervezet mellőzésével — melyet Yavrik véleménye megsemmisítő kritikának vetett alá, a normativ szabályok rendszerének pártjára állott, a melyet az utóbb készült Győry-féle tervezet csakugyan követett is. A megalakulás köz- és magánjogi elemeinek szétválasztása azonban akkor még nem sikerült. A ptkönyv tervezete e tekintetben is világos állást foglalt, noha a keresztülvitel gyakorlatiassága kérdéses lehet. A Tervezet szerint csak olyan egyesület válhatik jogi sze- mélylyé, a mely az egyesületi közjog szerint érvényesen megalakul, jogi személylyé válik pedig azáltal, hogy magát a járás- bíróságnál vezetendő egyesületi könyvbe beiktatja. Csakhogy ez a beiktatás nem kötelező. A közjogilag fennálló egyesület tetszésére van bízva, hogy bejegyezteti-e magát vagy sem. A be nem jegyzett vagyis nem jogképes egyesületeknek körülbelül ugyanolyan lesz a jogi állásuk, mint a német ptkönyv szerint. E megoldás legfőbb oka, hogy a Tervezet a mindenkori, tehát minden elképzelhető közjogi alakuláshoz kíván alkalmazkodni. S minthogy e szerint in thesi nincs kizárva, hogy a törvényhozás az egyesületek bizonyos fajára nézve az alakulási szabadságot hozza be, a mely mellett nem lehet tudni, hogy melyik társas alakulat egyesület és melyik nem az: a jogbizonytalanság kikerülésére szolgál ilyen esetben az a szabály, 122
