Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
13 maga ítéletét. Itt a 385. §. b. pontja alapján érvényesített semmiségi panasznál azt hiszem már egészen világos, hogy nem a semmiségi okot köteles a Curia elfogadni, hanem a semmiségi ok érvényesítése folytán a maga meggyőződése szerint hozza meg ítéletét. A mi azonban egyik semmiségi okra szabály, az áll a másikra is. Utalok itt ismét arra, hogy nekünk a Curiához és a kir. táblához ugyanazon jogorvoslatunk van, a mely se nem semmiségi panasz, se nem felebbezés, hanem a kettőnek alkatrészeiből alakul. Ezt a két kérdést kívántam az anyagi semmiségi okok tekintetében felhozni. Az egyik a formalismus, a másik a megszorított tartalmi magyarázat. A két tételnek jelenleg gyakorlatban levő magyarázata úgyszólván lehetetlenné teszi, hogy az ítélet a Curia előtt anyagi semmiségi panaszszal megtá- madtassék. Nem gondolom, hogy a Curia mai álláspontja már definitivum. Azt hiszem, hogy a nézetek még tisztázódni fognak, és talán kifejezhetem azt a véleményemet, hogy elég fontos a kérdés arra, hogy teljes-ülésbe vitessék. A teljes-ülési határozat talán el fogja találni azt a középutat, a mely egyrészt biztosítja a jogorvoslat jogosult használhatását, másrészt biztosítja, hogy a Curiát nem özönlik el semmiségi panaszokkal. Valószínűleg szükséges lesz a törvényhozási intézkedés is annyiban, hogy a Curiát tehermentesítik a járásbirósági ügyeknél. A Curia most apró ügyekkel el van halmozva. És épen mert ezen ügyek sok időt meg munkát absorbeálnak, nem marad a legfontosabb ügyekre annyi idő, a mennyit azok feltétlenül megkövetelhetnek. Még csak azt akarom hozzátenni a mondottakhoz, hogy a semmiségi okok érvényesítésének jelentőségét az is emeli, hogy ezek nemcsak a közönséges büntető igazságszolgáltatás körébe vágnak, hanem ugyanazon szabályok állanak fenn a politikai büntetőjogra nézve is. A mely megszorítás ma a közönséges gonosztevő ellen érvényesíttetik, ugyanazt fogják érvényesíteni eshetőleg később a politikai bűntettes ellen. Úgy a közönséges, mint a politikai büntetőjog megkívánja a maga külön 13
