Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
24 Georg Jelűnek mondja1 — minden személyiség juris publici character, hanem azért, mert annak a kérdésnek miképen való eldöntése, hogy az egyesület jogi személy-e vagy sem, az egyesület életére döntő kihatása van : annak ilyen vagy olyan irányban való megoldásával az egyesületi életet fel lehet virágoz- tatni vagy meg lehet bénítani; döntő fontosságú kérdés ez a jogbiztosságra nézve mind az egyesületekkel érintkezésbe lépő idegenek, mind az egyesületek körébe vont tagok szempontjából. Ha tehát a törvényhozás az egyesületek ügyét közössé tette, semmi esetre sem lehetett szándékában annak olyan lényeges elemét kivenni a közös törvényhozás alól, a melynek az egyesületi életre ilyen döntő hatása lehetett. Támogatásul említem különben, hogy a német birodalmi alkotmány is (4. czikk 16. p.) általában véve a Vereinswesen-1 utalja a birodalmi törvényhozás hatáskörébe;1 2 3 s ezt a fogalmat pl. Hähnel8 úgy magyarázza, hogy az magában foglalja a magánjogi és a közjogi szabályozást is; az egyesületi magánjogra vonatkozó hatáskört most persze elfedi a birodalmi alkotmánynak 1873-ban történt változása, mely szerint most már az egész magánjog a birodalmi törvényhozás körébe esik. Conclusióm tehát ebben a kérdésben a következő: Az egyesületi rendészet valamint az egyesületek belső szervezete a közös törvényhozás tárgya; ide kell utalni az egyesületek jogi személyiségének feltételeit is. Az egyesületi vagyonjog többi szabályaira nézve azonban esetről-esetre lesz megvizsgálandó, vájjon azok speciális egyesületi jogi vagy általános 1 System der subjectiven öffentlichen Bechte 76. és köv. 11. 2 Az 1868: XXX. tcz. 10. §-a egyébként többi részeiben az északnémet szövetségi alkotmány 4. czikk 1. pontjával meglepően egyezik (Bundesgesetzblatt 1867. jun. 26.). A 16. pont (sajtó és egyesületi ügy) ebben a törvényben még nem szerepelt; először a német szövetség létesítésére Badennel és Hessennel 1870. nov. 15. kötött egyezménybe jutott bele; ezt persze 1868-as törvényhozóink még fel nem használhatták; de tudtommal már a Norddeutscher Bund alkotmányának tárgyalása alkalmával felmerült erre vonatkozó indítvány s igy kerülhetett bele ez az «ügy» a mi törvényünkbe, a mint hogy az 1868: XXX. tcz. az északnémet szövetségi alkotmány felhasználásának kétségtelen nyomait mutatja. 3 Deutsches Staatsrecht 611. 1. 118
