Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
18 jogi személy. Közjogi megalakulás és magánjogi jogképesség egybeesik. A jogi személyiség megszerzésének másik rendszere, mint mondottam, a közjogi megalakuláson kivül még külön kellékeket szab a magánjogi jogképesség elnyerésére úgy, hogy e rendszer szerint vannak közjogilag fennálló egyesületek, a melyek magánjogilag nem jogi személyek. Ezek a kellékek pedig ismét vagy külön concessio, a corporativ jogok adományozása az állam részéről privilegium útján, vagy pedig bizonyos normativ feltételek betöltése, a mely esetben minden egyesület jogi személy lehet, ha bizonyos legalitási kellékeket igazol, a melyek a vele való jogviszonyba lépésre nézve elegendő garantiákat nyújtanak. E normativ kellékek fenforgá- sának igazolása általában előzetes vizsgálaton alapuló hatósági cselekménynyel, rendszerint valamely nyilvános jegyzékbe, egyesületi könyvbe való bejegyzéssel történik és az egyesület jogi személyisége ettől számít. Concessiólioz köti az egyesület jogi személyiségét az angol jog. Az egyesület szabadon jöhet ugyan létre, de jogi sze- mélylyé csak azáltal lesz, ha a király order in council útján corporationnak nyilvánítja. Hasonló az amerikai jogrendszerek álláspontja.* Ez a példa mutatja, hogy az egyesületek magánjogi jogképességének engedélyezése semmi összefüggésben sincs az egyesületi szabadsággal vagy az alkotmányossággal, a mint ezt már aIII. magyar jogászgyülés tárgyalásain Teleszkyvei szemben, éppen az angol jogra való hivatkozással Concha mutatta ki.** A normativ rendszer főpéldái pedig az 1901. évi franczia egyesületi jogi törvény és a német polgári törvénykönyv. A franczia törvény, a mely a congregatiókat olyan szigorúsággal sújtotta, egyébként a legnagyobb szabadságot engedi az egyesületeknek. Az egyesületek a rendészet szempontjából teljesen szabadon alakulhatnak. Minden egyesület alapszabályait a préfétnél bejelentheti s ezáltal bizonyos korlátolt jogképességet szerez (úgy hogy szerzési képessége a tagsági járulékokra van szorítva). Ezenkívül a közczélokat szolgáló egyesületeket a * L. ezekről Loening id. czikkét. ** 1872. évi jogászgyűlés évkönyve II. k. 35. 1. 112
