Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
béri töbo-kevesebb képviseleti hatalma van, a melynél fogva az egyes tagokat külön meghatalmazás nélkül is kötelezheti. De még ha a magánjogi társaságnak ilyen egységesebb szervezetet adunk is, az még mindig nem önálló jogalany, nem jogi személy. Már pl. — közbevetőleg említve — a kereskedelmi társaságok szabályozása még tovább megy. A közkereseti társaság nemcsak a Gesammte Hand összes jellemző tulajdonságait viseli magán, hanem a czég külső jele alatt valósággal önálló jogalanyként lép fel, a mennyiben ezége alatt, még a telekkönyvben is, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, felperes- és alperesként perben állhat, minek folytán Nagy Ferencz i I egyenesen a jogi személyek közé sorolja s még az óvatos Windscheid is azt mondja, hogy ezzel a magyarázattal köny- j nyebben oldhatók meg a vitás kérdések, mint az ellenkező álláspont szerint.* Térjünk vissza tehát alapkérdésünkre: mi határozza meg, hogy az egyesület jogi személy-e vagy sem 9 Erre nézve általában kétféle álláspont lehetséges: vagy egybeesik az egyesület magánjogi jogi személyisége az egyesület közjogi megalakulásával úgy, hogy minden közjogilag elismert egyesület már ennél fogva ipso jure jogi személy, vagy pedig a magánjogi személyiség elnyerésének még további feltételei vannak. Mind a két megoldás ismét összefüggésbe hozható az egyesület közjogi megalakulásának mind a három rendszerével, a miből a combinatiók egész sokasága származ- hatik. Ha az első rendszer körében az egyesületalakítási szabadságot párosítjuk az ipso jure való magánjogi személyiséggel: előttünk áll a System der freien Körperschaftsbildung, a Be- seler-Gierke-féle Genossenschaftstheorie ideálja. Felesleges kimutatni, hogy ez a rendszer milyen nagy jogbizonytalansággal jár. Hiszen az egyesületalakítási szabadságnál alig tudjuk megkülönböztetni az egyesület fogalmát a puszta társas összejöveteltől s teljesen hiányzik minden külső kritérium arra, hogy adott esetben jogi személylyel van-e dolgunk vagy sem. Még Gierke is, e rendszer lelkes apostola, az ingatlanok tekin* Pandekten VIII. kiad. II. k. §. 407. 2 no
