Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
10 gátolná azt, hogy gazdasági ezélu egyesületek ne alakulhassanak meg a közönséges egyesületi formák alatt. E tekintetben a részvénytársasági forma és a közönséges egyesületi forma közt teljes a viszonosság. A mint egyfelől bárminő ezélu egyesület megalakulhat részvénytársaság formájában s ezzel kivonhatja magát a rendészeti felügyelet alól,1 azonképen bárminő gazdasági ezélu egyesület megalakulhat a közönséges egyesületi formában (hiszen az 1875. évi belügyminiszteri rendelet külön is kiemeli a «nyerészkedési ezélu egyleteket#), mint ilyen kereskedelmi üzletet is folytathat és ez esetben az egyéni ezégek közé, veendő fel, a mint azt Lévy Béla titkártársam a kereskedelmi jog elhatárolásáról tartott előadásában meggyőzően fejtegette.1 2 3 Hogy jól van-e ez így, az más kérdés.8 A közönséges egyesületek rendszerint híjával vannak mindazoknak a garan- tiáknak, a melyeket a korlátolt felelősség mellett történő társas üzletkezelés megkíván. Meg is van belügyi kormányunkban a nizus, hogy a gazdasági egyesületeket lehetőleg átszorítsa a kereskedelmi jog terére és a kereskedelmi társaságok alakjának felvételére kényszerítse.4 5 Mindazonáltal még tömérdek nálunk főleg az apró biztosítási egylet (temetkezési, beteg- segélyző, kiházasítási egyletek). Igaz, hogy ezeknek a működését az országos gazdasági munkás- és cselédpénztár mihamarább fel fogja magába szívni, főleg az 1902: XIY.tcz. által történt kiterjesztés folytán. Hogy azonban az ilyen apró biztosító egyletek még egyre alakulnak, annak bizonysága a belügyminiszternek újabban kiadott rendelete,6 * a mely a jövőre ala1 Ellenk. Barna Ptk. bizotts. jkvei VI. fűz. 269. 1. L. e kérdésről általában Meszlény Arthur Egyesület ez. ezikkét a Márkus-féle Magyar Jogi Lexikon III. kötetében (127. 1.). 2 Dr. Lévy Béla: A kereskedelmi jog elhatárolásának kérdése kereskedelmi törvényünk revisiója szempontjából. (Jogászegyl. Értek. 180. fűz. 63. s köv. 11.). 3 L. De lege ferenda Ptk. bizotts. jkvei VI. fűz. 285—293. 11. és Terv. indokolása I. k. 85—88. 11. 1 Lányi Ptk. bizotts. jkvei VI. fűz. 289. 1. Ez azonban nem következetesen érvényesülő álláspont, 1. Lévy id. h. 55. 1.** 5 1901. febr. 16. 18,705. sz. rend., idézve a Márkus-féle MagyarMagánjog (Grill-féle törvénykiadás) I. k. 113. lapján. 1M
