Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Vargha Ferencz: Sociologia és büntetőjog [207., 1902]
13 s ma is a szabadság elvonásában összpontosul a büntetések óriási zöme. Hajdan ezt a változatosság kedvéért testi büntetéssel is súlyosbították, s még régebbi időkben az eretnekség, boszorkányság s ördöngösség rémes korszakában karóba húzták, lófarkára kötötték, felnégyelték, kerékbetörték az embereket. Bizonyára akkor nem merték volna még álmukban sem hinni az emberek, hogy az erkölcsök finomodása mily szertelenül megszelídítik a büntetések formáit. Hajdan bűzös, földalatti üregekben, nem ritkán a falhoz lánczolva szenvedtek az elitéltek; ma szellős, tiszta, egészséges, jól fütött s elektromos fénynyel világított palotákban «bűnhődnek» a gonosztevők. S az erkölcsök csiszolása még nem ért véget. Itt-ott büntetőpolitikusok még messzebbmenő humanismust akarnak a büntetés végrehajtásánál kifejteni. Komoly férfiak vetették föl a kérdést, hogy vájjon nem volna-e kívánatos a fegyenczeknek a dohányzást megengedni ? Ha már a müveit Nyugat humanistái e felett gondolkoznak, a mi specificus magyar viszonyainkra tekintettel, bizonyára azt a nagyfontosságú kérdést is meg kellene vitatni, hogy egyáltalában meg volna-e engedhető a gazember uraknak a trafikdohány élvezete, mert tudvalevő, hogy a magyar paraszt csak a jóféle muskotály dohányból szereti a bodorfüstöket eregetni. Hát az bizonyos, hogy a büntetések végrehajtásánál a másik túlzásba értünk. Maholnap a baj érzetét a nagy hnmanis- mus teljesen kiöli abból; s helyezkedjünk akár a régi elretten- tési elméletre, akár a czélbüntetés modern talajára, azt tapasztaljuk. hogy a szabadságelvonás alig felel meg a büntetőpolitika követelményeinek. De hát ma még jobbat nem tudunk ennél s így alkalmazzuk azt. Ügy vagyunk vele, mint Pierre Loti öreg matróza a hajómosással; a kitűnő franczia írónak ugyanis, már első tengeri útjában feltűnt, hogy a hajót minden reggel legalább két óráig súrolják, mossák, mely alkalommal oly hihetetlen tömeg vizet szivattyúznak fel a hajóra, hogy a tenger szinte apadni látszik tőle. Miután már hetekig a hullámokon ringatózott hajójuk, 75