Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]
9(i Ennek az elvnek veszedelmes egyoldalúságát mi sem teszi nyilvánvalóbbá, mint hogyha szembe állítjuk azon elengedhet- len állami érdekkel, mely a kulturális erőknek egyenletes megosztásához fűződik. Érthető volna, ha egy elhanyagolt pályára a szellemi követelmények mesterséges lefokozásával is vonzat- nék a serdülő ifjúság. Viszont azonban, ha — mint ez jelenleg a jogi pályára nézve fenforog, — egyes kulturális ágnak túlten- gése az életnedvet a nemzet fájának egyéb részeitől elvonja, elsőrendű kötelességünk, hogy az erőknek kellő megosztásáról az illető pályának érzékeny megnehezítése által gondoskodjunk. A gáncsnak szavai után jól esik elismeréssel adóznom azon részletek iránt, a melyek szerint a tervezet a kötelező kollokviumokat s seminariumokat szervezni kívánja. Oly szervezés, minőt ezzel szemben Nagy Dezső t. barátom javasol, 25—30 tagú csoportokkal, egy-egy csoportvezető korrepetáló adjunktussal, szóval a Kunitzer-ek államosításával, tán sehol sem áll fenn. A Cambridge-vel példálózás sincs helyén. Nemcsak azért, mert semmi kedvünk vagyon szerinti gradusokat teremteni a hallgatók között, mint ez Cambridgeben történik, hol a legvagyonosabbak (természetesen, külön magas díjért) tanáraikkal egy asztalon étkeznek, hanem főleg, mert ott az egyes hallgatónak taníttatása s ezzel járó egyéb gondozása még a kevésbé vagyonosra is oly magas költséggel jár, a mely a viszonyaink közé átültetve, oda vezetne, hogy a jogi pálya az igen vagyonosak részére expropriáltatnék. A reformnak legexponáltabb, valóságos ütköző pontja a deczentralizáczio kérdése. A nézetek közt abban nincs eltérés, hogy a budapesti tud. egyetem jogi karának túlzsúfoltságát orvosolni, annak levezető csatornákat nyitni kell. Annál diver- gálóbbak a vélemények a kivitel módjai felől. Az égjük szélsőség nem menne tovább a harmadik, esetleg negyedik egyetem felállításánál, a másik szélsőség a jogi tanulmány súlypontját át akarná vinni az egyetemről a jogakadémiákra. Középütt az igazság. Kultúránknak nem emelhetünk merőben terméskőből palotát, bizonyos szárnyakon el kél a tégla is; viszont azonban nagyon is tiltakoznánk, ha régi roskatag falak törmelékét is akarnák az épületbe beépítni. Igénybe vehetők a j ogakadémiák, a felekezetiek is, de csak okkal-móddal, erős kautelákkal. 280
