Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]
94 sága, avagy a censorok lanyhasága elkerülhetlenül leszállítja a fakultatív, u. n. tudós doktori vizsgának színvonalát és értékét. A kötelező doktorátus elleni másik legerősebb, hangosan ugyan alig nyilvánult, de az ellenesekben annál mélyebben meggyökerezett argumentom az : hogy a kötelező doktorátusnak fentartása, lévén annak letétele az egyetemekhez kötve, megakadályozná e jogi szakoktatásnak a jogakadémiákra való deczentrálizálását. Utóbb, a deczentrálizácziónak tervbe vett részleteivel foglalkozva, lesz alkalmam kifejteni, hogy ezen aggály se nem alapos, se nem jogosult. Arra azonban már most vélek utalhatni, hogy, — midőn a tervezet a deczentrálizáczió gyökeres keresztülvitele czéljából feláldozza a doktorátust s ezt a közigazgatási s szükebb jogi pálya elméleti előképzésének unifikálásával takargatja, — abba az eredendő hibába esik: hogy a helyett, hogy egy czélba veendő magasabb taneredményhez keresné az alkalmatos eszközöket, a deczentrálizácziónak alárendeli, hozzá szabja a várható taneredményt. Megvallja ezt maga a tervezet is, az elméleti képesítő előképzés maximuma gyanánt beelégedve annyival, a mennyit a mai jogtudományi szigorlatok nyújtanak, vagyis a kellő jogvégzettségnek igazolásával. Nem kerget nagy ozélokat, nem használja ki a jogászság jelenlegi. túláradását, hogy új zsilipekkel emelje a nívót. Maradjon ez alacsony miként ma, sőt perpetuál- tassék ez a mai silány állapot a reformnak bizonyára évtizedekre terjedő egész tartamára! Vallom azonban azt is, hogy ez a reformtervezet úgy, a mint azt az indokolásban megtalálható részleteivel megalkotni akarják, gyakorlati keresztülvitelében még a maga elé tűzött meglehetősen alacsony czélt sem fogja bírni valóra váltani. A taneredmény biztosításának eszközei: a tanulmányi idő megszabása; a jogi tanulmány keretében tartandó vizsgáknak szabályozása; a kollokviumok és seminariumok kérdésének megoldása; a tanulmányt betetőző államvizsgának szervezése ; és első és utolsó sorban magának a tanulmányi deczentralizá- cziónak az az egész systemája, melyre mint alapra az egyetemi csemetékkel való kerti gazdálkodást óhajtja fektetni a tervezet. A tervezet indokolása szerint a hét semester, mely ez idő szerint a katonáskodó joghallgatóknak tanulmányi ideje, általám