Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]
87 fel a magántanárságot ezen institutio hazájában, Németországban is, és így is van az rendjén. A magántanár rendszerint már koránál fogva sem sequivalense a jó egyetemi professzornak. Szükségtelen mondanom, hogy azért lehet valaki geniális magántanár és lehet valaki ostoba professzor; én most in abstracto beszélek, szervezetileg. Ha majd azt tetszik követelni, hogy csak azt minősítsük magántanárnak, a ki egyetemi tanári niveaun áll, akkor könnyen lehet, azért nem lesznek akadémiai professzorok, mert nem lesznek egyetemi tanárok sem. A tény egyszerűen az, uraim, hogy nincs egy-egy jogi szakmából tiz tudósunk az országban, de nincs a fele sem. A tény az, hogyha a budapesti egyetemen egy tanszék megüresedik, — ha egy miniszteri szék megüresedik, annyi reá a competentia, a hány a képviselő, de ha a budapesti egyetemen egy tanszék megüresedik, akkor szinte csodaszámba megy, hogyha találnak reá termett embert. És midőn így állnak a dolgok Budapesten, akkor azt tetszik hinni, hogy találunk majd annyi ugyanilyen niveaun álló embert a 10 akadémia számára? Nem beszélve arról, hogy ha akadna is: akkor se menne az akadémiára, egyszerűen azért, mert 4 600 frt fizetésért, mint a mennyit némely akadémián fizetnek, oda nem megy. És ha erre azt mondják, hogy úgy legyenek dotálva, mint a budapesti professzorok, akkor a válasz az, hogy ha meg van a pénz az egyetemi fizetésre, akkor meg van a pénz a harmadik egyetem felállítására is. Csorba Ferencz : Középütt van az igazság ! Schwarz Gusztáv: Ha úgy tudják ott fizetni a tanárt, mint a budapesti professzort, akkor meg van az előfeltétele a vidéki egyetemnek is. Ha pedig, — a miből kiindultunk, az a pénz nincs meg, akkor nincs meg az előfeltétele annak sem, hogy az akadémiák egyetemi színvonalon álljanak. Végzem szavaimat, t. uraim. Az eredmény az, hogy valamint az államvizsga az lesz, a mi ma, úgy az akadémiai tanítás is az lesz, a mi ma. És ez nemcsak azon múlik, hogy az akadémiai tanitóanyag gyöngébb, hanem azon is, hogy az akadémiai tanideái más mint az egyetemi. Az akadémiai tanideál «drill», — 271
