Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)

A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]

82 déseiket; hogy a hallgatók azt kilesik stb. Mind ez igaz; az affélék vele járnak az intézménynyel, a mely gyönge és csak viszonylagosan értékes, mint minden emberi intézmény. Csak­hogy néha nem áll, hogy «les absents ont tort», hanem meg­fordítva úgy van, hogy «les absents ont raison». Itt az állam­vizsgák és az akadémiák javára billen a mérleg mert azokat nem méltóztatik ismerni. Pedig én is tudnék mesélni a mai államvizsgákról, még pedig nemcsak a vidékiekről, de a fővá­rosiakról is. Mert az, hogy valaki egy okos kérdést ismétel tíz­szer, nem nagyon elmés dolog ugyan, de az még mindig nem olyan haj, mintha valaki egy ostoba kérdést ismétel. Én pedig hallottam államvizsgákon olyan kérdésekről is, hogy pl. «mi a külömbség a közönséges magánjogi vétel és a kereskedelmi vétel közt?» És a midőn az a fiatal ember nem tudta megmondani, akkor kitanította a censor: «A kereskedelmi jog szerint a vétel kész, hogyha árú és ár iránt megállapodtak, a magánjog szerint pedig csak akkor kész, ha az árú átadatott». És más alkalommal arra a kérdésre, hogy «mik a tulajdonszerzési módok» a kan­didátus hebegett, hogy traditio, specificatio stb. A censor nyug­talankodik. «De hát mi a leggyakoribb módja a tulajdonszer­zésnek ?» És a mikor a kanditátus erre nem tud felelni, jön a censor kitanítása: Hát az adásvétel!» Nagy Dezső: Az egyetemi kar választja a censorokat; hát tessék jobban megválasztani! Schwarz Gusztáv: Ebben van valami. De végre is az egyetemi kar első sorban arra köteles, hogy maga tudjon kér­dezni, de nem köteles azt tudni, hogy milyeneket fog majd kérdezhetni az a censor. Hanem, persze, erre áll az a válasz, hogy a javaslat reformálni akarja az államvizsgát és hogy Nagy Dezső barátom sem úgy akarja az államvizsgát, a mint ma van, mert valamint az akadémiát dicsérik, de az akadémia alatt nem azt értik, a mi van, hanem azt, a mi nincs, úgy az államvizsga alatt sem a mait értik, hanem azt a «szigorú» államvizsgát, a mit a javaslat inaugurál. A «szigorú» állam­vizsga: ez ma a jelszó. A «szigör»-ban fog állani a «reform», mert hát mint Nagy Dezső barátom mondja: «az egyetemi szigor­266

Next

/
Thumbnails
Contents