Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]
57 a melyben őt is előkészítették vizsgára. A bíróság azt kérdezte tőlünk igen bölcsen, hogy mit szól ehhez az ügyvédi kamara; hogy valóban turpis causa-e ez vagy nem ? Erre azt feleltük, hogy ez nem tartozik a mi megítélésünkre, méltóztassék a biró úrnak bölcs belátása szerint határozni. Mindenesetre igen jellemző dolog az, hogy hogy az egyetem mellett ilyen intézetek keletkezhetnek s ez azt mutatja, hogy az egyetemet igazi czél- jától, a tanítás czéljától eltérítik; az egyetemet, az igazi magas intézetet a hallgatók nem veszik olyan mértékben igénybe, mint a liogykellene, hanem a helyett ezen zug jogi iskolákban, a melyeket,elneveztek «jogi sanatóriumoknak», nyerik kiképeztetésüket nem az élet és tudomány számára, hanem egyszerűen a vizsgákra. Akármilyen szigorúakká tegyék is azokat a vizsgákat, lehetetlenség, hogy a folytonos vizsgáztatás mellett az ilyen nagyban való gyári munka mellett azokat, minthogy a kérdések megismétlődnek, ki ne játszhassák. Olyanformán van ez, mint a hogy a hadi tengerészeinél megkészíttetik a pompás, nagy, messzelövő ágyúkat, a melyeknek a lövegei keresztültörik a hajók pánczéljait, akkor azután olyan pánczélokat gyártanak, a melyeken nem fog a golyó, majd ismét az ágyúkat tökéletesítik, hogy a pánczél ellentállását megtörjék és ez így megy tovább. Épen így van ez az egyetemen is, a hol mentői szigorúbbá teszik a vizsgákat, annál több módot eszelnek ki a szigorúság kijátszására. Szóval örökké csak a vizsga és a vizsga, az az a tengely, a mely körül minden forog, a mely mellett az egyetem magasztos czélja ; a tanítás és a tudomány mind jobban és jobban háttérbe szorul. Arra szokták a fősúlyt helyezni, hogy az akadémián tartott vizsgák nem elég szigorúak; szigorú csak az egyetemen lehet a vizsga, de a mint látjuk, ezt a szigort, a mely a hallottaknál fogva csak látszólagos, kijátszák és ezt a tanári kar legnagyobb erőfeszítése sem képes megszüntetni. Hogy mennyire mennek e tekintetben a censendusok, ennek igen érdekes külföldi példáját leszek bátor bemutatni. Francziaországban is pl. igen sok vizsga van. Az École de droit-n Párisban ezrivel vannak a hallgatók és ott is körülbelül ugyanaz a nehézség áll elő a hallgatók nagy száma folytán, mint itt, sőt ott talán még kevesebben férnek el a teremben, mint minálunk. Nagy amphi241
