Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: A pragmatica sanctio és a házi törvények [206., 1902]
21 Hanem igenis, e kitételnek a teljes jogi értelmét megtaláljuk, ha azt úgy fogjuk föl, mint a törvény által megállapított további momentumot a trónra jutandó személy meghatározásánál, föltételt az örökösödésnél; possidendum est, hogy az illető nőág örökösödhessék. A mi kiegészíti a fentieket, hogy itt az Austr. Archidux oly éi-telemben van véve, hogy az uralkodó legyen. És így oly Austrise Archidux, a ki csak családja czímét tartja meg ezzel, a nélkül, hogy Austriát bírná, nem succedálhatna ezen törvény alapján Magyarországon. Tehát Austria birtoka egyik kellék a nőági leszármazónál, hogy király lehessen, s ebből következik, bogy ha e nőág elvesztené Austriát bármi okból, azzal együtt a Magyarországon való succedálás jogát is elvesztené, vagyis ezen törvény alapján nem igényelhetné a successiót. Természetesen szabadságában állana az országnak, a mely szabad rendelkezési jogát visszanyerné, azon nőágat trónra hívni; de az csak önálló uj elhatározás eredménye volna, s nem az 1723: 2. tcz. kényszerű folyománya. Hogy a törvényünkben felsorolt, s eddig külön minősítéseknek tartott kellékek mindegyikét érintsem, fel kell az utolsót említenem, a «Bomano-Catholicos»-t röviden tárgyalnom. Az 1713-iki pragmatica sanctióban ez a követelmény, hogy római katholikus legyen az utód, nincs benne. Hogy miért nincs benne, annak megmagyarázását a legkülönbözőbb hozzáveté- sekkel lehetne megkisérleni, mint azt Jellinek tette,* de csak hozzávetés maradna. Én inkább azt kísérlem megmagyarázni, hogy a mi törvényünkben miért van benne. Következő tényekre utalok. Az 1712. évi n. n. nádori conferentia azon feltételek közt, a melyek mellett a nőági successiót Magyarországon behozhatónak tartja, a 7-ik pontban nélkülözhetetlennek mondja, hogy az örökösödő nők férjei római katholikusok legyenek, kik különben, mig katholikusok maradnak, királyi tiszteletben és a királyt megillető engedelmességben részesülnének Magyarországon.** Majd 1719-ben Mária Jozefa renunciatiojában, a midőn a Károly-féle ág kihalta esetére a saját és utódai öröklési jogát * «Der Einfluss des Eeligionsbekentuisses auf das Tronfolgerecht in der Oesterr.-Ung. Monarchie». 1899. ez. müvében. * * Biedermann: Entstehung und Bedeutung der pragmatischen Sanction. Grünhut’s Zeitschrift. II. Bd. (1875.) 135. 1. 21
