Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Kováts Gyula: A jogi vizsgák reformja [209., 1902]
7 mindenki előtt ismeretes jogi intézmények közepette éltünk. 1790 óta három bevett keresztény egyház (a katolikus, a református és az ágostai) úgy jelentkezik, mint a jogi oktatás egyenrangú tényezője az állam mellett, minek következtében ezt az oktatást illetőleg még az állam fölé is kerekednek. Csak a görög-keleti egyház maradt tétlen, mely a nemzet életében különben sem volt résztvevő. Azóta hogy a görög-keleti egyház illetőleg egyházak (szerb és román) paritásos volta is biztosítva van (1848. évi XX. töévényczikk), ezeknek az igénye is a jogi oktatásra vonatkozólag minden kétségen felül áll. Az állami jellegű jog- és állam-tudományi oktatás újra és pedig erősebben a már másodízben rendszeresen németesítő idegen uralom behatolásával érvényesült az 1848-at követő szomorú időben annak következtében, hogy most már az ügyvédi vizsgára bocsátás feltételeképen az 1852. évi julius 24-én kiadott pátensben a törvénytudorságot (juridische Doctorswürde) kívánták meg. Wildner Ignácz óhaja teljesült. Ekkor már az egyetemi oktatás keretében mozgó állami jellegű jog- és állam- tudományi oktatás domborodik ki. Sajnos csak az, hogy az autonom egyházfelekezeti jog- és állam-tudományi oktatás úgyszólván egészen el lett nyomva. A jog- és állam-tudományi oktatás tekintetében az állami monopolium álláspontjára helyezkedtek. Tagadhatatlan azonban, hogy a jogtudományi doktorátus — nagy előnyére legyen mondva — az állami jellegű egyetemi oktatást propagálta még a teljesen állami igazgatás alatt állott akadémiákkal szemben is, melyek azzal kapcsolatban, hogy a középiskolák átszerveztettek (nyolcz osztályú gimnázium érettségi vizsgával), egészen jogi szakiskolákká váltak vagyis jogakadémiákká lettek. Ilyképen a jogtudományi doktorátus a jog- és állam-tudományi oktatás egész vonalán valójában nagy jelentőségre vergődött. Népszerűtlenségét csak az okozta, hogy szélesebb körben való érvényesülése ismét az újra rendszeresen űzött germanizáczióval esett egybe. De ez népszerűtlenségére nézve ép elég is volt. Egyszerűen osztrák intézménynek tekintették. Csak a szükség mentette azok eljárását, kik igénybe vették. Ehhez járult, hogy az országban még mindig csak egyetlen egyetem volt, mit akkoriban azért nem keveseltek, mert az összbirodalom világában az osztrák egye1*7
