Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Polner Ödön: A pragmatica sanctio és a házi törvények [208., 1902]
38 116., 117., 118. czíméből kitűnik, hogy a sexus foemineus alatt a magyar jogban nemcsak női nemet, hanem a leányági leszár- mazókat is értették, még ha férfiak is. Ennek megfelelőleg az 1722 : 2. tcz. összes fordítói a Sexum Foemineumot leányágnak fordítják. Ezek után lássuk, mi teszi valószínűvé, hogy az utódlásnak a leányágra való átvitele nemcsak kisegítő jogával történt a leányoknak, hanem egyenlő joggal? Nézetem szerint lehetetlen, hogy midőn az országgyűlés a trónöröklést rendezte, a magánjogi örökösödési rend és annak szabályai ne lebegtek volna szeme előtt, akár öntudatlanul is, hiszen még ma is ha trónöröklésről beszélünk, azt gyakran a magánjogi örökléshez hasonlónak tartjuk és a magánjogi öröklés fogalmaival dolgozunk. A magyar magánjogi öröklési rendszer pedig a Hk. alapján 1722/3-ban olyan volt, a melynek szem előtt tartásával a trónutódlásnak a leányágra átvitele csak úgy magyarázható, hogy az a nőknek egyenlő jogával történt. Tudva van ugyanis, hogy a magyar régi jog értelmében az ősi vagyonban rendszerint csak a fiák örököltek. De mintegy kivételkép örökölhettek a leányok is. Ha a leányok örököltek, ez mindig egyenlő joggal történt, ilyenkor a leányoknak nemcsak kisegítő örökjoga volt, mint a hübérjogban, hanem egyforma örökjoga (Kelemen: Institutiones, 1. kiad. II. 707. 1., Frank: Közigazság, I. 470.1.). Míg a leányoknak öröklése a hűbéri jog szerint successio feminina subsidiaria volt, addig a leányoknak a magyar jog szerinti öröklése — az ősi adományi vagyonban akkor, a mikor helye volt — successio feminina promiscua volt. Verbőczy a Hk. I. r. 48. cz.-ben azt mondja: Ha az említett adományba vagy adománylevélbe azt a záradékot: «utrius- que sexus» be nem iktatják, hanem az adomány csak egyszerűen történik, akkor az ilyen birtokjogok a nőnemre (illetve a Hk. értelmében leányágra) nem néznek, hanem csak a férfinemet (masculinum sexum) illetik. 4. §. De ha ezt a záradékot — t. i. ha a jószágok felkérőjének fiörökösei nem találnak lenni, akkor azok a jószágok az ö leányaira szálljanak — az adomány tartalmába beteszik és beiktatják, akkor azok a jószágok és birtokjogok mihelyest és miután a leányok kezére jutottak, az előbb jelzett záradéknál és oknál fogva mindenkor 124
