Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)

Polner Ödön: A pragmatica sanctio és a házi törvények [208., 1902]

16 hatatlan és elválaszthatatlan birtoklása itt önállóan van ki­mondva, nem arra való tekintettel, hogy az öröklési jog állító­lag az osztrák főherczegségben való utódokra vitetik át, a mi abból is kitűnik, hogy nem is az osztrák főherczegségnek a többi tartományokkal való feloszthatatlansága és elválasztha- tatlansága van kimondva, hanem az összes többi örökös tarto­mányoké különösen, beleértve az osztrák főherczegséget is. Különben ez a feloszthatatlanság és elválaszthatatlanság nem is az 1723 : 2. tcz. találmánya, talán azért, hogy az osztrák fő- herczegségtől a többi tartomány el ne választassák, s hogy így a magyar király az összes többi tartományokat is bírja, hanem kimondja ezt már II. Ferdinánd végrendelete, meg akarván szüntetni az addig nagyon is szokásban volt családi osztozko­dásokat, s a feloszthatatlanságnak és elválaszthatatlanságnak gondolata a többi örökös tartományokra vonatkozólag szintén az osztrák iratokból vétetett át. Ámde Jászi azt is mondja, hogy az Archidux Austrias összefoglaló elnevezése volt az összes többi örökös tartomá­nyok uralkodójának, akárcsak ma az osztrák császár czime. Úgy látszik, csakugyan néha használták az osztrák főherczeg, osztrák főherczegség czimeket ily összefoglaló elnevezésekül, de Lipót végrendeletének azok a kitételei, melyeket Jászi erre nézve felhoz, (19. 1.), nézetem szerint, ezt az összefoglaló elne­vezést egyáltalán nem mutatják. Hogy az osztrák főherczegség alatt nemcsak a mai Felső és Alsó-Ausztria fejedelme volt már akkor is érthető, arra inkább abból lehet következtetni, hogy III-dik Frigyesnek diplomája az osztrák herczegi czimet az osztrák ház azon fejedelmeinek adta, a kik Styriát, Karinthiát, Krajnát bírják.* V. Károly 1530-iki privilégiumából is lehet ily összefoglalást kiolvasni.** De még ha így is van, az bizonyos, hogy ha értették is osztrák főherczegség alatt a két Ausztriát, Styriát, Karinthiát, Krajnát, a partvidéket, talán még Tyrolt is, soha sem értették Cseh­országot, Morvaországot, Sziléziát, Németalföldet, és bizonyos az is, hogy az 1722/3. évi törvényekben soha sem neveztet­* Sehrötter Abhandlungen. I. köt. 207. 1. ** TJ. o. 21S s köv. 1. 102

Next

/
Thumbnails
Contents