Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

Schächter Miksa: Az orvosi beavatkozás jogáról és az orvos felelősségéről [202., 1902]

20 állásáról is le kellett mondani. E műtét azóta polgárjogot nyert és a kárt vallott és üldözött orvost, ha nem is tudták régi állásaiba visszahelyezni és a szenvedett sérelmekért kár­pótolni, legalább nyilvánosan úttörőnek ismerték el. Nem egy példát lehetne felhozni arra, hogy még az orvosi megitélés sem tárgyilagos, elfogulatlan az orvostól kivánt tudás meny- nyisége és minősége iránt és egyes orvosi iskolák ép oly hév­vel támadják egymást, mint a vallási sekták, a minthogy az élő orvosok egyik legnagyobbja, Virchow sem kerülhette el sorsát, és mig ő ötven év előtt azért támadta egyik nagy­hírű bécsi társát, Rokitanskyt, mert ez azt állította, hogy a betegségek forrása a vér, addig őt, ezelőtt három-négy évvel, azért támadta kíméletlenül a diphtheria-serum feltalálója Behring, mert ő, Virchow, állhatatosan ragaszkodik ahhoz a nézetéhez, hogy a betegségek székhelye a sejt. És mert az orvosi tudás, a kellő orvosi tudás mértéke ily változó, azért a felelősség megállapításánál a jogász leg- kevésbbé támaszkodhatik erre a tényezőre. Annak a sze­rencsétlen öreg orvosnak, ki ezelőtt rövid idővel állott vád alatt -—- azóta már a legfelsőbb biró elé került — ki szülésnél oly rettenetes hibát követett el, hogy azon hiszemben, hogy a gyermek már a méhen belül elhalt, annak előesett karját le­vágta és a fejet csak azért nem tépte le, mert az eszközzel bánni nem tudott — és mindezek után egy óra múlva a gyerek élve megszületett, és levágott karral ma is él, ennek az orvosnak felelősségét tudatlansága alapján megállapítani nem lett volna nehéz feladat. De tény, hogy az esetek túlnyomó nagy számában, az elegendő tudás és ügyesség hiánya, a tudo­mányos nézetek és felfogások száz és ezer rejtekhelyeiben talál menedéket. Már jobban fogható, mert nem csupán szakkérdés, a kellő gondosság mértéke. Azt a bécsi orvost, kit vagy egy év előtt két hónapi fogházra Ítéltek azért, mert az elvetélt nő méhét kika­parván, azt átfúrta és hibáj át fölismervén, a beteget kórházba szállította, de e szállításra oly hiányosan látta el, hogy útköz­ben a belek a méh nyílásán át kiestek és a szállító betegápoló a bélre reátiport —- ezt a különben ügyes és jóravaló orvost sem a törvényszéki orvosok, sem a bécsi egyetemi facultás 98

Next

/
Thumbnails
Contents