Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
Dr. Yárady Zsigmond : T. Teljes ülés ! Hajlandó volnék észrevételeimet elhalasztani, de ha a t. hallgatóság nem találja nagyon későnek az időt, akkor rajtam ne múljék, mert ezen kérdés valósággal jogászi szenvedélyemet érinti és valóban nagyon örvendenék, hogy ha alkalmat adnának nekem dióhéjban egy harmadik álláspontot kifejteni. Én azt hiszem, hogy a t. előadó urat megvédelmezni elég volna egyetlen egy mondat. О egy politikai helyzet kényszerűsége alatt állott, mert a politikai helyzet, a mint azt világosan olvashattuk, törvénykönyvünk tervezete alkotásánál csaknem megtiltotta a törvénykönyv tervezőinek azzal a bizonyos douce violence-szál, hogy radikális reformokhoz nyúljanak és megpróbálják a magyar társadalom égető politikai és társadalmi kérdéseit jogászi utón reformálni. Mi, azok t. i., a kik vagy szoczialisták vagy költőileg idealisták vagyunk, vagy legalább is radikálisoknak neveztetünk, ezt a tényt a törvénytervezet sok pontjánál mélyen fájlaljuk. így nagyon sajnáljuk, hogy nem sikerült ezt a jogi alkalmat felhasználni a magyar hitbizomá- nyok rendszerének eltörlésére, vagy az örökjog ama tételeinek megváltoztatására, a melyekben a mai magyar jogászvilág is. középkori kiváltságos örökjogokat tart fenn pl. okáért a főpapi öröklésnél; igy igen nagy gazdasági szerencsét] enségnfk tartjuk azt, hogy ingatlan vagyonok megkötése még a jövőben is elő fog mozdittatni, és az általános polgári törvény - könyv sem alkalom arra, hogy ettől a nemzetgazdasági rabbilincstől ezt a sokféle csapás által sújtott nemzetet megkímélhessük. De azt hiszem, hogy az a helyzet, a melyben a törvény- könyv igen t. tervezői és igy az igen t. előadó úr is voltak, ennél a pontnál szintén érvényesült és talán ránk nézve legfájdalma41
