Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
33 látszólag eltünteti azt a szégyenfoltot, a melylyel a társadalom a gyermeket születésétől kezdve megbélyegzi, de az anyakönyv sohasem fogja azt eltüntetni. Az anyakönyv születésétől haláláig folytonosan törvénytelennek fogja az illetőt feltüntetni, és addig, mig mi a házasságban és a házasságon kívül született gyermekek közti különbséget törvényes intézkedésekkel nemcsak fen- tartjuk, de erősítjük: addig a társadalmi felfogás mindig szégyenfoltnak, szerencsétlenségnek fogja tartani a házasságon kívül való születést és kétségtelen, hogy semmi tekintetben sem fogja — kevés kivételtől eltekintve — az illetőt társadalmilag egyenlő jogúnak és rangúnak tekinteni. Az örökbefogadás tehát ideiglenesen és külsőleg segítene ugyan ezen a szerencsétlenségen, de lényegében ép oly kevéssé segít, mint a törvénvesítés, mert a törvényesítés daczára is a törvénytelen gyermek az anyakönyvben mindig törvénytelen születésűnek lesz feltüntetve. Ezt a foltot tehát, mert, fájdalom, annak kell ma tekintenünk a társadalmi felfogás nyomása alatt, az anyakönyvből kellene első sorban kitörölni. Visszatérek azonban a terve»etre, melyben, nézetem szerint, hiba az is, hogy ha az elismerő apa törvénytelen gyermekével szemben apai vagy szülő jogokot akar gyakorolni: ehhez 14 éven felüli gyermekének beleegyezését kell kikérnie. Ez körülbelül megfelel a gyámi törvény — gondolom — 1B8. §-ának, a mely szerint a gyermek fontos érdekeit érintő ügyekben a 14 éven felüli gyermek beleegyezését kell kikérni. De ezen esetben, a midőn — mindig a törvénytervezet álláspontján állva és a mai társadalmi viszonyokat tartva szem előtt — örülnünk kellene azon, hogy akad egy természetes apa, a ki gyermekével szemben természetes apai jogokat akar gyakorolni, miért állít ellenébe a törvény korlátokat ? Miért teszi esetleg lehetővé azt, hogy egy rosszlelkű, vásott gyermek, a ki talán attól tart, hogy az apja őt szigorúan, emberségre akarja nevelni és ö kénytelen lesz felhagyni azon szabad élettel, a melyet anyjának viszonyai folytán addig élt, ellenkezni fog, és akkor a törvény szavai szerint, — mert a gyermek beleegyezése szükséges és ő nem csak meghallgatandó, mint a hogy mai a gyámi törvény intézkedése szól,— a gyermek beleegyezésének hiányában az apa kénytelen lesz lemondani arról, hogy gyermekét maga nevelje. 33 3
