Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]

77 Ezen § folytán az az anomalia fog előállani, hogy a hely­beli hitelező rosszabb helyzetben lesz, mint az idegen, mert ez sommás pert indíthat a nélkül, hogy a tárgyalás költsége őt terhelné. Az idegen hitelező tehát gyorsabban fog Ítélethez jutni, mint a helybeli, vagy ha egyidőben jutnak ítélethez, akkor az idegen olcsóbban fog hozzájutni. Minthogy pedig a helybeli hitelezőre fontos érdek lesz, hogy az idegen hitelező meg ne előzze, inkább viselni fogja maga a tárgyalás költségeit, vagyis a helybeli hitelező nagyobb regievei fog dolgozni, mint az ide­gen hitelező. Nem szabad ennek a kérdésnek fontosságát kicsi­nyelnünk. Az idegen hitelező rendszerint osztrák kereskedő lesz, a ki kényelmesen és minden újabb regie nélkül fogja perel­hetni magyar alpereseit, míg az osztrák kereskedővel szemben különben is gyönge magyar kereskedő regieje megint tekintélyes összeggel fog növekedni. Ezen szempontokon kívül figyelembe kell vennünk, hogy a mit fentebb, mint ezen eljárás egyetlen előnyét emeltünk ki, t. i. az olcsóságát, az is nagyon problematikus. A fizetési meghagyásos eljárás ugyanis csak akkor olcsó, ha alperes nem él ellentmondással. A legfontosabb kérdés tehát, mily arányban fognak élni alperesek az ellenmondás jogával? A mai eredmények nem kecsegtetők. A hivatalos kimutatás szerint alperesek ma az esetek 34%-ában élnek ellenmondással. De még ez az arányszám sem helyes. Nincs ugyanis kimutatva, hogy a kibocsátott 187,370 fizetési meghagyás közül hány nem lett kézbesítve. Ha ezeket leszámítanék, akkor még kedvezőt­lenebb arányszámot kapnánk. Pedig a kézbesítetten fizetési meghagyások száma igen nagy, mert a rendes okokon kívül itt még hozzájárul az az ok is, hogy fizetési meghagyást kifüggesz­tés utján nem lehet ma kézbesíteni és ennek folytán a kézbesí­tés igen gyakran lehetetlenné vált, vagy felperes beleunt és abbahagyta kis, 20 írton aluli követelésének érvényesítését. Nem túlzók tehát, ha azt állítom, hogy ma a fizetési meghagyá­sok közel 50°/o-át támadják meg alperesek ellenmondással. Pedig ma felperesek úgyszólván kivétel nélkül csakis a 20 írton aluli ügyekben veszik igénybe a fizetési meghagyást. Ha az apró 20 írton aluli perekben ily nagy mértékben élnek ellenmondás­->6a

Next

/
Thumbnails
Contents