Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
70 mény a fizetési képesség beálltát az egész vonalon felfelé jelentékenyen befolyásolja és megfelelően kitolja. Tudom, hogy arról lévén szó, mi módon kelljen legrövidebb, és az államra, valamint a felekre nézve legkevésbbé terhes úton igazságot szolgáltatni, nem jöhet figyelembe az, hogy a magángazdaság a birói döntés által esetleg érzékenyen sujtatik: mindazonáltal a körültekintő biró, kit a bizonylatok szabad mérlegelésének jogával felruházunk, az eljárás körüli intézkedéseiben is sűrű alkalmat lel a felek előadásainak, kérelmeinek és kifogásainak gazdasági és közjóléti szempontból való mérlegelésére. Ez utóbbi tekintetben, hogy tárgyamra áttérjek, alig halasztható, sürgősséggel jelentkezik a homestead elvének behozatala ingókat és ingatlanokat illetőleg egyaránt végrehajtási eljárásunkba. A végrehajtási törvénynek az ingókat illetőleg érvényben levő határozmányait rég meghaladta a kor és azon követelményei, melyeket a szegény- és munkásosztályok védelmére más irányban bölcs előrelátással megalkottunk. A kivándorlás nemzetsorvasztó folyamata talán semmi más intézkedés által nem szoríttatbatik szükebb mederbe mint a tűzhelynek és a párnának végrehajtás alóli mentesítése által. Döntő szerepet játszik a gazdasági momentum az illetékesség szabályainak megalkotásában, különösen a hitelügyleteknél. És e részben a javaslat egy specialis rendelkezésével kívánok foglalkodni. A revideált javaslat ugyanis a könyvkivonati és számla- követelésekre nézve azt határozza, hogy csak azok a követelések perelhetők a könyvek vitelének helyén, melyek kereskedők ellen érvényesíttetnek. Nézetem szerint ily törvényes intézkedés kereskedelmünknek és iparunknak, mely utóbbit külömböző kedvezményekkel, sőt pénzbeli segélyekkel pártolni igyekszünk, óriási károsodásával járna. Mert vegyük például a malomipart, mely tudvalevőleg a földművelésre nézve, tehát országos gazdasági szempontból, de sok egyéb tekinteteknél fogva a legfontosabb iparág. A gyáros az ipar e neménél egyúttal kereskedő is, mert sajnos, lisztkereskedésünk ide nem tartozó okokból nincsen vagy alig van, és így 262
