Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
66 állást. A rendes perekben hozott Ítéleteknél láthatjuk, hogy néha a legnagyobb virtuozitással kerülik a per anyagának kielégítő felvilágosítását. Ez az iskola még évekig, sőt évtizedekig fog uralkodni; hosszú idő kell ahhoz, hogy az Ítélet tényállása kimerítő legyen. Attól pedig, hogy a tényállás túlságos terjedelmes lesz, nálunk semmi esetre sem kell tartanunk. E szerint a járásbirósági eljárásban szükség van arra, hogy a jegyzőkönyv a tényállást minél hivebben előadja. De ezt csak úgy érhetjük el, ha a felek bármelyikének módjában áll a nem megfelelő jegyzőkönyvnek kiigazítása. A mai jog ezt nem valósítja meg kellőkép: a biró valamely tényállításnak a jegyzőkönyvbe való felvételére vonatkozó indítványt mellőzheti, a nélkül, hogy intézkedését indokolnia volna szükséges. Ha a fél ennélfogva megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, ennek okát a biró, a mint tudjuk, szintén nem köteles előadni. Gyökeresen segítve volna ezen a bajon, ha a bírónak az ítéletben nyilatkoznia kellene arról, miért tagadta meg a jegyzőkönyv kiegészítését, továbbá ha a jegyzőkönyvben elő kellene adnia, miért tagadta meg a felek egyike az aláírását. A rendes, továbbá a felebbezési eljárásban pedig a tényállás megfelelő felvételének oly garantiáját látom, a mely a nélkül, hogy a bíróságot az előkészítő iratokra való ügyeléssel, a jegyzőkönyv részletes szerkesztésével megterhelné, teljesen biztosítaná a felek jogait. Mellesleg megjegyezve a mi szervezeti intézményünk mellett a jegyzőkönyv oly tökéletes vezetése, mint Ausztriában, nem érhető el, mert lehetetlen módját ejteni, hogy az ezen feladatnak megfelelő, sok éves gyakorlattal rendelkező jegyzőink legyenek; legfölebb a kir. táblákhoz berendelt albirák fognak ily tapasztalatokkal rendelkezhetni. Az említett garantia a jegyzőkönyvhöz csatolt iratok intézményének fejlesztésében áll. Ma is, a javaslat szerint is, jogában áll a félnek az állításait tartalmazó irat csatolása, de egy csekélynek látszó dolog ezt az intézményt kiforgatja, t. i. az, hogy a bíróság a meg nem felelő iratok csatolását megtagadhatja. Mi lesz már most az eredmény? Tegyük fel, hogy előadtam valamit; attól tartok, hogy a bíróság nem veszi figyelembe ; elkészítem az iratot; csatolni akarom, de a bíróság nem tartja lényegesnek, avagy a szóbeli tárgyalás hevében valamely más okból megtagadja az irat csatolását. Micsoda mód van jogom érvényesítésére? Semmi. 258