Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
27 teni ? Hiszen a sértett fél a gyermek, akkor még nem is létezett, mikor az állítólagos sértés rajta történt. Azt is legfelebb képle- tileg lehet a szülőknek delictum gyanánt betudni, hogy nemzették, mert akkor egyrészt az átörökölhető betegségben szenvedő vagy más okokból egészséges nemzedék nemzésére képtelen szülőket a korcsivadékok világra hozatala miatt büntetni kellene, másrészt az öntudatlan állapotban közösülő vagy a közösülésre ravasz fondorlattal csábított atyát a tartás viselésére kötelezni nem lehetne. Ám ha a gyermek és az állam pénzügyi érdeke megokolhatná is, hogy oly esetekben, midőn a kritikus időben többen közösültek, tekintettel a gyermek születésére, a közösülés miatt büntessük azt is, a ki a bűntett elkövetésével vagyis a gyermek nemzésével csupán gyanúsítható, de esetleg ebben a bűnben ártatlan, viszont a közerkölcs szempontjából a pl. conc. kifogásának elejtését aránytalan nagy áldozatnak kell tekinteni. Megengedem, hogy ily módon nem egy gyermek jutna jobb tartáshoz, mint a miben az állam részesíti és az állam menekülne egyszer-másszor a tartás terhétől, persze csak akkor, ha mai bírói gyakorlatunktól eltérőleg, még a feslett életmód esetében sem lenne a kifogás érvényesíthető. A feslett életű nő ugyanis nagyon nyújtható fogalom és alig hiszem, hogy a fes- lettség vádjával ne volna jogosan illethető az a nő, a ki ugyan rendőri engedély nélkül, de mégis üzletszeriileg szokott búj ál - kodni. Viszont abból, hogy a nő a kritikus időt megelőzőleg vagy később feslett életmódot követett, nem következik, hogy a kritikus időben mással is közösült, s így a korábbi vagy későbbi életmód a gyermek érdeke ellenére nem fogadható el bizonyítékul az exceptió alapos voltára nézve. De a pl. concumb. kifogásának feltétlen elejtése mindenesetre azt vonná maga után, hogy egész sereg ledér nő, sőt notórius kéjnők is, nem a gyermek, hanem saját érdekükben a legszemérmetlenebb zaklatásokkal üldöznének olyanokat, a kiket hálójukba kerítettek. Mert bizonyos az, hogy az ily nők nem a férfiak aggressivitásának áldozatai. Ily rendelkezés csak a titkos prostitutio terjeszkedését segítené elő, mert a kenyérkeresetnek ezt a módját csábítóbbá tenné. Az államnak, mely a prostitutiót szükséges rossz gyanánt tűri, el kell viselnie, hogy a pl. concumb. kifogása 27