Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
43 duplicitás, a melyet az osztrák perrend e tekintetben feltüntet, indokolatlan. A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a szóbeli tárgyalás képezze az Ítélet alapját és nem az irás és ép ezért igen bölcsen rendeli tehát, hogy a jegyzőkönyv mentesíttessék a tényállás befogadásától. A mi törvényjavaslatunk czélja az eljárásnak elevenségét biztosítani. Ez legjobban az által érhető el, ha a jegyzőkönyvben csupán a tárgyalás menete lesz felvéve általánosságban s nagy vonásokban, nem pedig az összes ténybeli előadások, nyilatkozatok, kérelmek, megjegyzések, egyszóval a tárgyalás. A tényállás helyesen csak az ítéletben foglalhat helyet. A tényállásnak reproductiója, írásbeli megörökítése a bíróság feladata s nem a feleké. A franczia qualités rendszer számtalan hiánya és ellenmondása miatt utánzásra nem ajánlható. Nem fogadható el azon ellenvetés, hogy a tényállásnak az itéletbeni megállapítása csak akkor vihető keresztül, ha a per egy tárgyalási napon befejezhető. Igaz, hogy a gyakori halasztások a tényállás elmosódását idézhetik elő, de a jegyzőkönyvnek a törvényjavaslat szerinti obligatorius adatai, a felek mellékiratai és a bíráknak magán feljegyzései elegendő segélyforrások az emlékezet megerősítésére. A biró inkább képes magán- jegyzeteiben a per lényegét és anyagát kivonatosan megörökíteni, mint a jegyző. Több a gyakorlata, nagyobb a képzettsége, hivatalos állásánál fogva bármikor megszakíthatja a feleket előadásaikban, felderítetlen pontokat feltárhat, felvilágosítást kívánhat, ismétléseket provokálhat. Halasztások esetén igen kívánatos, ha a peres felek, illetve ügyvédeik a múlt tárgyalásnak tartalmát röviden, de lényeges részeiben ismételik. Ugyanezen gondolat vonul végig az osztrák perrendtartás 138. §-ában. Ezen intézkedés fontos. Mi ma a sommás eljárásban jó sikerrel alkalmazzuk ezen elvet, habár minden jogi kényszer nélkül. Nem alapos azon ellenvetés sem, hogy az ítéleti tényállás szerkesztése a peres felek minden ellenőrzése nélkül megy végbe. A franczia qualités rendszer igen nagy befolyást engedett a feleknek az ítéleti tényállásra (és a mint fentebb láttuk, ez még sem vált be a gyakorlatban). Az esetleges elnézések, félreértések és tökéletlenségek ellen az orvosság a felebbviteli rendíffi
