Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
benyomásai eltűnnek, mindinkább előtérbe lépnek az Írásbeli feljegyzések és elvégre is a bíró azon veszi észre magát, hogy a jegyzőkönyv tartalma képezi a hozandó Ítéletnek alapját és nem a szóbeli tárgyalás. A hosszadalmas jegyzőkönyvelős lehetetlenné teszi a bírónak hatályos, a szóbeli per által feltétlenül megkívánt pervezetési jogának érvényesítését és a tapasztalat azt tanítja, hogy utó végre is a felek a szóbeli tárgyalás helyett jegyzőkönyvek alakjába bujtatott perbeszédekkel operálnak. Teljes elismeréssel kell tehát adóznunk a törvényjavaslatnak, hogy a jegyzőkönyvelés kérdésénél nem lépett azon térre, a melyen az osztrák perrend mozog és hogy azon irányzatot követi, mint a német birodalmi perrend, a mely sokkal inkább felel meg a szóbeliség kívánalmainak. A tényállás nem a jegyzőkönyvben, de az ítéletben constatálandó. A szóbeli pert csak akkor hozhatjuk be valóban és csak akkor biztosíthatjuk annak sikerét, ha a peres felek meggyőződnek arról, hogy a biró figyelembe vesz mindent, a mi a szóbeli tárgyaláson elő lett adva, tekintet nélkül arra. lett-e az jegyzőkönyveivé vag_y sem. A szóbeli tárgyalásnál a plaidirozó ügyvéd minden törekvése oda irányul, hogy a tények kimerítő felhozása és helyes jogi okoskodások által a birót meggyőzze ügyfelének igazáról. A szóbeli tárgyalásnál nem ügyelhet az ügyvéd minden lépten-nyomon arra, hogy mi lett a jegyzőkönyvbe felvéve. Nem a jegyzőkönyvvezetőnek beszél az ügyvéd, de a bírónak. A törvényjavaslat, mely a felebbvitel tekintetében ismeri a szóbeli tárgyalást és megadja a beneficium novorum-ot, minden habozás nélkül megelégedhetik a contemplált jegyzőkönyvi rendszerrel. Az osztrák perrendtartásnak jegyzőkönyvi rendszere a gyakorlati életben a szóbeli per keretében keresztül sem vihető. A felek szóbelileg tárgyalnak, sok vita után tisztázódnak végre az eszmék, meg lesz állapítva mi vitás a felek között és mi nem, a felek megegyeznek a bizonyítási eszközök tekintetében, a szóbeli tárgyalás be lesz rekesztve. A bírónak kötelessége most már az agyában a szóbeli tárgyalás folyama alatt feldolgozott peranyagot röviden egybe38 230
