Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
“24 atya családjából, a nélkül azonban, hogy lehetetlenné tenné, hogy oda bejuthasson. De tebocsátja feltétlenül az anya családjába, midőn anyjával és anyai ágról való rokonaival szemben egyenlősíti a törvényes gyermekkel úgy a kölcsönös jogok mint kötelességek tekintetében. (343. §.) Biztosítja azonban, hogy az atya, ha szükséges, teljes kora elértéig tartsa el a gyermeket az anya életsorsának megfelelően, anyagi erejéhez mérten. (348— 350. §§.). Ezzel is már nagyot könnyít az anya terhén, a kiről még azzal is gondoskodik, hogy a szülés következtében előállott keresetképtelensége esetében, vagy ha az atya házassági Ígéretét megszegte, az előbbit az anyával szemben kártérítésre kötelezi. (357. §.). Ezenkívül a szülés és az anyának a szülést követő 6 hét alatti eltartási költségei viselésére, valamint ezeknek és a gyermektartási költségeknek még a szülés előtti biztosításának kötelezésével igyekszik a nő jogi helyzetét erősbíteni és balsorsát enyhíteni. (359. §.) A pl. concumbentium kifogásának felvételét azonban mégis helyénvalónak látom néhány szóval megokolni, különösen tekintettel a T. ellen tett arra a szemrehányásra, hogy az a mai joggyakorlatot,* mely ezt a kifogást csak a feslett életű anyával szemben engedi meg, a gyermekre nézve okadatolatlanul in pejus szándékozik reformálni. A T. a házasságon kívül született gyermek eltartására természetes atyját azért tartja jogosan kötelezhetőnek, mert a szülők természetes és erkölcsi kötelessége, hogy gyermeküket eltartsák és felneveljék. Midőn a T. ezt a kötelességet első sorban egyedül az atyára hárítja, — tekintet nélkül arra, vájjon az erkölcsi rend szempontjából a szülők melyike a vétkesebb a gyermek fogantatását okozta cselekedet elkövetése körül — ezt azért teszi, mert rendszerint a férfi szokott lenni annak az erkölcstelen cselekedetnek a kezdeményezője, ő gazdaságilag és physicailag a nőnél erősebb, és a nő a terhesség, a szülés elszenvedése és a gyermek ápolásának terhe, de legkiváltkép a női becsületén esett csorba által oly nagy részét viseli már ballépése következményeinek, hogy minden méltányossággal és igazsággal ellenkeznék az eltartás és felnevelés költségeinek * L. Indokolás. I. k. 588. 1. 24
