Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
nem jelenhetett meg, vagy a szóban forgó előadásokat a kiküldött biró előtt hibáján kívül nem érvényesíthette. (T. J. 265. !j.) Szóbeli tárgyalás tartatik tehát az eljárás e neménél is, csakhogy ez nem egyéb, mint a jegyzőkönyvnek és mellékleteinek recapitulálása. Törvényjavaslatunk, szemben a franczia és az osztrák perrendtartás intézkedéseivel, a német perrend intézkedéseit követve, csak számadási, vagyonelkülönítési és hasonló viszonyokat tárgyazó perekben ismeri az eljárás e nemét. A szóbeliség szempontjából nagy érdeme az a javaslatnak, hogy általánosságban vagy a perek más nemeinél az előkészítés e módját nem engedi meg, mert ez által lehetetlenné tétetik még a kísérlet is arra nézve, hogy bármely más természetű perbe a bony о- lódottság örve alatt belevigyük az írásbeliséget. Ki kell még emelni a törvényjavaslat előnyére azt, hogy a jegyzőkönyvi tárgyalás nem terjed ki a bizonyításfelvételre is és így a tárgyalás közvetlensége még ezen számadási és hasonló perekben is meg lesz óva. A törvényjavaslat az itélőbiró hatáskörébe utalja azon kérdés elbírálását, vájjon az állított és illetve tagadott tények ügydöntők-e s így bizonyításra szorulnak-e vagy sem? Az osztrák perrendtartás sokkal szélesebb körben honosítja meg az előkészítő eljárásnak ezen nemét s ép azért máris veszélyezteti a szóbeliséget. Az osztrák perrendtartás 245. §-a szerint «das vorbereitende Verfahren» elrendelhető nemcsak számadási, vagyonelkülönítési és hasonló perekben, de minden perben, ha az előkészítő iratokból kitűnik, hogy a ténybeli előadások, vagyis a per anyaga oly terjedelmű és természetű, hogy annak előzetes rendezése és tisztázása kívánatosnak mutatkozik. Végre még akkor is, ha a peres felek a relevans ténykörülmények beiga- zolására oly bizonyítékokra hivatkoznak, a metyeket a szóbeli tárgyaláson az ítélő bíróság előtt nem lehet felvenni, vagy a melyeknek a felvétele a szóbeli tárgyalás megnehezítését vagy nagy mérvű halasztását vonná maga után (pl. ha a tanuk a perbíróság székhelyén kívül laknak, ha a tanuk a helyszínén kihall- gatandók). Minthogy azon előíöltételek, a melyeket a 245. §. megkíván, bátran állítható, hogy majdnem minden perben előfor2ö 217
