Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
19 líetilek arról, hogy a szóbeli allegáta eltért az előkészítő iratok tartalmától. De a per anyagának Írásbeli megörökítése czéljából is mellőzhetetlenül fontos, hogy a bíróság constatálja hivatalból, volt-e eltérés a szóbeli tárgyalás és az előkészítő iratok között, mert a törvényjavaslat jegyzőkönyvelési rendszere mellett semmi garantiánk sincs arra nézve, hogy az ítéletnek tartalmát csak-* ugyan a szóbeli előadás fogja-e képezni és nem-e az előkészítő iratnak elő nem adott tartalma ? Litera scripta manet, vox cito perit! Nem vagyunk azért ellenségei a szóbeliségnek, ha az előkészítő iratoknak több súlyt akarunk kölcsönözni. A törvényjavaslat, a mint a fentiekben láttuk, gondoskodott arról, hogy úgy a kereset, mint az ellenkérelem, valamint a felek egyéb összes kérelmei, ténybeli nyilatkozatai, bizonyítékai, indítványai az előkészítő iratokba foglaltassanak. Kitűnik ez a törvényjavaslat 129., 182., 198., 199., 200., 249. §§-aiból. A nehézségek oka ott keresendő, hogy a törvényjavaslat szerint a szóbeli tárgyalás közben, hol hivatalból, hol kérelemre foglalandók írásba vagy jegyzőkönyvbe a felek által felhozott azon új ténybeli nyilatkozatok, melyek az előkészítő iratokban nem foglalvák, vagy a melyek azoktól eltérően adattak elő. Nem Írásbeli pert kívánunk mi, nem is periratokat szóbeli végtárgyalással, de kívánjuk azt, hogy a pernek előkészítő iratokban lerakott alapjai indokolatlanul s kellő ellenőrzés nélkül sarkaikból ki ne zökkentessenek, kívánjuk, hogy a per a tárgyalási időközben készíttessék elő, ne pedig a szóbeli tárgyalásnál kapkodások közepette, időt veszítő módon elhamarkodottan, szóval az ügy alaposságának s így az igazság rovására. * A mint már fentebb láttuk, a járásbirósági eljárásban az érdemleges tárgyalás előkészítésére nézve megállapított kötelesség nem áll fenn. Ily értelemben tartalmaz intézkedéseket az osztrák perrend 440. §. és a német birodalmi perrend 129. §. 2. bek. is. Minthogy a járásbirósági eljárásban nincs ügyvédi kényszer, igen természetes, hogy nem lehet szó kötelező előkészítésről sem. 2* 211
