Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
A törvényjavaslatnak e tekintetbeni felfogása sokkal helyesebb, mert a szóbeli tárgyalás keretébe utalja azon kérdést, hogy mit kell a tárgyaláson bizonyítani és mit nem kell bizonyítani. Az anyagi igazság és a bizonyítási jog szabályai is a törvényjavaslat álláspontját igazolják. Ha a beismerésnél alkalmazható a 274. §. szerinti szabad méltatás és mérlegelés, miért nem volna az alkalmazható az előkészítő iratokban foglalt minden tényállítás es ténybeli nyilatkozatra is ? A 208. §. intézkedései azt a benyomást keltik bennünk, hogy az előkészítő irat mégis csak nyom valamit a latban. Ha részben figyelembe vesszük az előkészítő iratok tartalmát, miért ne vehetnök azt egészben is, miért ne vehetné figyelembe a bíróság az előkészítő iratok teljes tartalmát az esetben, ha a peres felek megjelentek ugyan a szóbeli tárgyalásnál, de az előkészítő irat tartalmát nem adták elő szóbelileg? Miért engedi a törvényjavaslat azt, hogy az Ítéletnek alapját az előkészítő irat csak akkor kéjrezlieti, ha az szóbelileg teljesen reprodukáltatok, holott a felek az előkészítő iratot azért adták be, mert azt óhajtották, hogy a pernek anyagát annak tartalma képezze. Ha a peres felek a szóbeli tárgyalásnál megjelennek és szóbelileg tárgyalnak az nem tételezhető fel, hogy a mennyiben az előkészítő iratok tartalmát figyelembe nem kívánnák vétetetni, hogy ezt világosan és határozottan ki nem jelentenék. Mi őszinte barátai vagyunk a szóbeliségnek. Mi igazán óhajtjuk, hogy legyen az Ítélet tartalma minden, a mi szóbelileg előadatott. Ha a szóbeli előadás fedi az előkészítő iratok tartalmát, akkor nincs baj, akkor minden rendben van; ha azonban a peres fél mást ad elő a szóbeli tárgyaláson, mint a mi az előkészítő iratokban benn van, a bíró legyen köteles hivatalból constatálni az eltérést. Vágj- ha a fél nem adta elő az előkészítő irat tartalmát, ez csak akkor szűnjék meg peranyagnak tekintetni, ha a bíróság fölhívására kijelentette a peres fél, hogy nem kívánja az előkészítő irat tartalmát peranyagnak tekinteni. Sokszor csak azért nem adják elő a peres felek az előkészítő iratok tartalmát, mert erről megfeledkeznek. A gyakorlati jogászok sokszor tapasztalták ezt. Nehéz dolog az és 17
