Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]

peres ragaszkodik eredeti keresetéhez, a 134. § szerint beadott Írásbeli kereset tartalma lesz a perfelvételi tárgyalás alkalmával peranyagnak tekintendő.

Ellenben ha felperes a keresetlevélben közölt keresetétől el akar térni, tartozik keresetét írásból, — különbeni figyelmen kívül hagyás terhe mellett — felolvasni. Az irat a tárgyalási jegyzőkönyvböz csatolandó. (182. §. 4. bek.)

Ámbár felperes keresetének előadásában az idézéssel közölt keresetlevél tartalmához nincs kötve (182. §. 2. bek.) és a perfelvételi határnapon más keresetet is adhat elő, a törvényjavaslat helyes szellemét fogva fel, már a 199. § szerinti keresetlevél peranyag és nem pusztán előkészítő írás, hiszen ha a perfelvételi határnapon előadott kereset a meg nem jelent alperessel még nem volt közölve, vagy pedig ha a kereseti kérelem a közölt kereset tartalma szerint meg nem állhat: a mulasztás következményeinek kimondását végzéssel kell megtagadni. (447. §. 3.)

A 207. szakasz intézkedései szerint az idézéssel közölt kereset megállapításához az ú. n. állagosításhoz megkívánt tényállítások és bizonyítékok hiánya, szóval a keresetnek nem kellő írásbeli előkészítése, költségekben való marasztalást idéz elő, sőt az utólagosan felhozott bizonyítékok esetleg mellőzhetők is. (226. §.)

Tudjuk, hogy a perrendtartásnak vannak magánjogi és perjogi hatályai. Azok a magánjogi hatályok, a melyek a kereset beadásához vannak kötve, pl. az elévülés, már a keresetlevél benyújtásával illetőleg jegyzőkönyvbe vételével beállanak. Ezenfelül a hatáskör megállapításában szintén a keresetlevél beadása napján fennállott értéket kell alapul venni (10. §.), nem különben a bíróság illetékességét, a mennyiben a törvény másként nem intézkedik, a keresetlevél beadásának időpontja szerint kell megítélni (50. §.), hiszen a keresetlevélben előadandók ama adatok is, a melyek a bíróság hatáskörének és illetékességének, valamint a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek a megállapítására szolgálnak ; sőt ha ezen körülmények igazolására okirat szükséges, azt az okiratot eredetben vagy hiteles másolatban be kell mutatni (129. §.). A perjogi hatályok, mint a perfüggőség, az idéző végzéssel ellátott keresetlevél kézbesítésével állanak be.

9

»01