Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Székely Ferencz: A jogi vizsgák reformja [204., 1902]
21 gyakorlati időnek egy bizonyos része a bíróságnál (kir. ügyészségnél), egy része pedig ügyvédnél töltendő; mert mindegyik gyakorlat elég betekintést enged a másikba; sőt a kir. ügyészségnél a szónoki kiképzésre is elég tér nyílik. A kiképzés tehát lényegileg akármelyik téren megtörténhetik. A ki teheti: jól teszi, ha mind a két téren megpróbálkozik a munkával; de erre mindenkit .kötelezni igen bajos: mert a végrehajtás felette nehéz, vagy éppen lehetetlen. Nehéz a fiatal embernek, ki a bíróságnál kezdte meg szolgálatát, ezt szerzett igényeivel együtt meghatározott időben elhagyni, és ügyvédi irodát keresni; vagy éppen lehetetlen a 2000 körül lévő ügyvéd- jelöltet a bíróságoknál kellőképpen elhelyezni és díjazni. Például mit kezdene a budapesti tábla elnöke a budapesti ügyvédi kamaránál bejegyzett 886 ügyvédjelölttel, midőn hatóságának egész területén csak 148 rendes joggyakornoki állás van szervezve? Azután minő óriási munkát adna a bíróságoknak a fiatal emberek gyakorlati .kiképzése, és hogyan mozgósítaná őket országszerte, sokszor vagyoni romlásukra! 4. A joggyakorlat félbeszakítása beszámítás mellett évenként rendesen csak két hónapra volna megengedhető; igazolt akadályozó betegség esetében azonban még egy hónapi félbeszakítás volna a gyakorlati időbe beszámítható. IY. A vizsgálóbizottságnak a vizsgálatra bocsátást megtagadó határozata ellen jogorvoslat engedhető, és e felett a bizottság körén belül alakítandó forum határozhat legczélsze- rűbben. A felmerülő kérdések igen egyszerűek, többnyire a kérvény felszerelésére vonatkoznak; és ezért az elutasító végzés a legritkább esetben lesz jogorvoslattal megtámadva, hanem a megjelölt hiány pótlásával lesz teljesítve. Vannak évek, a melyekben egy fölfolyamodás sem adatik be; máskor egy-kettő érkezik. E kérdésnek tehát nincs gyakorlati fontossága. Ily ügyeket kár volna a minisztérium magas fóruma elé vinni. V. 1. A szóbeli vizsgára alakítandó egyes bizottságok öt tagból álljanak, mert négy tagot eléggé foglalkoztat a vizsgatárgyak négy csoportjából való kérdezés és a vonatkozó írásbeli feladványok megbírálása; az elnöknek pedig elég szellemi munkát ad a kérdéseknek és feleleteknek figyelemmel kisérése 187
