Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

Balás Elemér: A feltételes elítélés kérdése és hazai viszonyaink [203., 1902]

10

gyár népélet, a magyar népgondolkodás, a magyar népjellem, a magyar közállapotok megismerésének nagy teleskopjaeléis és belenézve, tekintsünk körül ebben a mi magunk országában és vizsgáljuk meg, hogy vájjon az az idegen eszme a mi magyar népünk eszmevilágába, a mi magyar társadalmunk testébe is szerves alkotórészként beleilleszthető-e vagy sem ? Ha e vizsgálat eredményéül igennel tudunk felelni: akkor a leggyorsabban adjuk meg a polgárjogot annak az idegen jövevénynek, de ha vizsgálódásunk eredménye «nem»-mel fog válaszolni kérdésünkre, akkor — bármily eredményeket is mutatott fel az az idegen eszme más államokban — haladéktalanul mutassunk ajtót neki s a lehető leggyorsabban távolítsuk el őt a mi magyar földünk területéről.

Az eddig elmondottakból, azt hiszem, nyilvánvalóan kilátszik, hogy ennek a tanulmányomnak megírásánál igyekeztem megszívlelni egyik kiváló «feltételes»-ünknek: Vámbéry Rusz- tem-nek azt a bizonyos mértékben ironikus megjegyzését, hogy a feltételes elítélésnek — szerinte — különben sem nagy magyar ellenzéke nem tesz egyebet, mint egyszerűen ismétli és másodszor is kivirágoztatja a németországi ellenzék elveit és érveit. Nagyon csábító lenne ugyan az alkalom, kimutatni, hogy magyar «feltételeseink» szintén csak ugyanezt cselekszik, azzal a különbséggel, hogy ők a franczia, a belga és a többi külföldi érvek virágaiból kötött bokrétákkal díszítve fel magukat, lépnek elő a mi meghódításunkra, de nem térek ki erre bővebben. E helyett hangsúlyozom, hogy én semmiféle külföldről importált érvvel nem fogok dolgozni, hanem egyesegyed ül hazai közállapotainkra leszek tekintettel és csupán a magyar viszonyokból kiindulva fogom kimutatni azt, hogy annak a látszólag valóban nem nagy, mert eddig hallgató, de ezentúl remélhetőleg nagy számmal fellépő magyar ellenzéknek, mely Baumgarten Izidor zászlója körül csoportosulva, felemeli tiltakozó szavát ez ellen az újabb idegen eszme-invázió ellen: igaza van! Bár úgy legyen, hogy legalább ebben az esetben ne a saját kárán tanuljon a magyar, hanem előzze meg annak bekövetkeztét!

Oly térre fogom tehát átvezetni az olvasót, mely nálunk Magyarországon úgyszólván érintetlen szűz talaj még: a büntetőjogi népismeret terére. A magyar nép-gondolkodás büntető120