Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Schächter Miksa: Az orvosi beavatkozás jogáról és az orvos felelősségéről [202., 1902]
tiája: «Beason is the soul of the law», hogy a törvények lelke a ratio, azért remélem, hogy az észszerüség fog érvényesülni az orvosi felelősség jövő törvényes kialakításában. E törvényes kialakítás pedig elkerülhetetlen, mert az lehetetlen, hogy az orvosi tudomány és az orvosok munkája óriási lépésekkel haladjon, az orvosi felelősség fogalma pedig évszázadok és évezredek előtti phrasisok keretében maradjon. Ezen, szinte dogmává erősödött phrasisok közül bizony- nyára leghevesebben ellenez minden ily irányú újítást az, mely az orvos feltétlen szabad rendelkezését az orvosi tudomány érdekében követeli és ezen követelésében a múltban is gyökerező szokásra hivatkozik. Ezzel a dogmatikus követeléssel szemben pedig áll az a ratio, hogy az orvosi tudomány nem önczél, de nem is azonos mindig a beteg érdekével, a szokás pedig nem törvény. Ha az a halhatatlan nagy orvos, ki kétezer év előtt gyógyításaival és tanításaival reformálta a világot, a szenvedő ember iránti odaadásának fölemelő érzetében joggal mondotta azt, hogy «ez az út, ez az igazság és ez az élet», úgy jól értette meg őt nagy híveinek és magyarázóinak egyike, Aquinoi Tamás, midőn azt mondja : «Ego sum via, veritas et vita dixit dominus, sed non dixit ego sum consuetudo». A szokással kell szakítanunk az orvosi felelősség nagy horderejű kérdésében is, ha e hivatás terén a helyes utat az igazsághoz és az élethez becsületesen keressük. Köszönettel tartozom a Magyar Jogászegyletnek azért, hogy fejtegetéseimet türelemmel meghallgatva, az igaz út keresésére módot nyújtott. 31 109
