Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

Schächter Miksa: Az orvosi beavatkozás jogáról és az orvos felelősségéről [202., 1902]

29 teket apróra Virchov és ha nem viszi nyilvánosság elé vizs­gálatainak eredményét, nemcsak sok száz és ezer ember életét veszélyeztették volna a további oltások, de maga a tudomány is még sokáig tévúton haladt illetőleg rohant volna előre. Hallatszik ugyan az ellenvetés, hogy ha az orvos az életet megmenteni törekedvén az esetleges vizsgálattól való félelem alatt áll, eljárása kevésbbé lesz bátor és határozott, kevésbbé gondolhat a beteg életének mentésére, ha a saját biztonságá­ról kell, hogy egyidejűleg gondoskodjék. Ez lehet, de az is bizonyos, hogy az orvosi nagy és kényes feladatok végzésére éppen csak azok valók, kiknek tehetségük és jellemük a fel­adatok megoldására és az azzal járó felelősség elviselésére egyaránt eléggé erős, és nem azok, kiknek kezében diploma vagy valamely magasabb orvosi állás vagy akadémiai gradus csak a felelősség alól feloldó — kalózlevél. Oroszországban mostanában a hypnotizálást úgy szabá­lyozták, hogy azt csak más orvosok jelenlétében szabad vé­gezni és a hypnotizálásról minden esetben fölveendő jegyző­könyvet az orvosoknak mint tanuknak alá kell irniok. liosen- bach e rendszabályozást kifogásolja, mert úgymond csak bizal­matlanságot ébreszt egy hasznos orvosi beavatkozás iránt. Ep ellenkezőleg; ha a hypnotizálásnak lehetnek káros követ­kezményei, a mint hogy vannak, ha a hypnotisálással történ­hetik visszaélés, a mint hogy történt, úgy ennek szabályozása és az orvosi felelősség kiélesítése nem népszerűtlenné teszi e gyógymethodust, de nagyobb bizalmat kelt a reá szoruló betegben, a minthogy a tisztességes hypnotizáló orvos kartár­sai ellenőrzésében nem nyűgöt, de támaszt talál. És itt végül a modern orvosi működésnek és az egész­ségügynek is egy fontos részéről, a kórházakról es a kórházak­ban működő orvosok felelősségéről kell még röviden megemlé­keznem. Orvosi részről a fent már említett Moll orvosi ethiká- jában hangsúlyozza azon visszásságot, hogy a kórházi or­vosnak több szabad, mint a kórházon kívül gyakorlónak, és ha Moll még a fölött is csodálkozik, hogy a sajtó kevésbbé fog­lalkozik a kórházi, mint a katonai atrocitásokkal, úgy ezen kívánságnak Antrick német socialista képviselő a német parla­ment múlt évi egyik ülésén, midőn saját tapasztalataira liivat­107

Next

/
Thumbnails
Contents