Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Schächter Miksa: Az orvosi beavatkozás jogáról és az orvos felelősségéről [202., 1902]
-24 mert meggyőződtem, hogy ezek a túlbuzgó tudós-aspiránsok «multos habent socios malorum» nagyon sok hason gondolkodású társsal bírnak és egy imént megjelent nagyon érdekes könyvben az orvosi ethikáról, annak szerzője, Moll berlini orvos 64 sűrűn nyomtatott lapon sorolja föl az ily, a legújabb kutatások folyamán embereken végzett kísérleteket. És ezek csak azok, melyekről az illetők teljes jóhiszeműségük bizonyítékaként a nyilvánosság előtt beszámoltak, nem is szólva tehát azokról, melyek a nyilvánosság kizárásával folytak. A legjobb meggyőződést legalább nem lehetett elvitatni attól a német orvostól. Strubeltól, kinek közleménye múlt évben forrongásba hozta Németország orvosi és laikus kedélyeit. Egy betegét, kinél a betegség egyik tünetét az igen bő vizivás képezte, kisérletképen kevés ivóvízzel ellátva clausura alá helyezett, a zárka kulcsát magához véve. A beteg megcsalta az orvost. Kiitta a mosdóvizet, az eresz alól felfogta az esővizet, megitta saját vizeletét, végül kifeszítette az ablak vasrácsát, a háztetőn és még egy vasrácsos ablakon át az ápolónők szobájába jutott, hol épen akkor fogták el, mikor a vízvezeték csapjához rohant. Igaz, hogy a vizsgálat kiderítette, hogy a kísérlet a beteg beleegyezésével történt és ezért a bűnügyi felelősség attribútuma hiányzott, de mutatja a kísérleti irány elfajulását ez az enyhe példa is. Enyhének mondható ez a példa pedig azért, mert sokkal brutalisabb kísérletek végeztettek betegeken, sőt egyenest haldoklókon is. Egy genyedést okozó bacteriumnak hatását épen ilyen haldoklókon próbálták ki. És a párizsi orvosi akadémiában Cornil jelentést tett (1891) két asszonyon végzett kísérletekről, melyeknél egy orvos az egyik emlőből kiirtott rákot a narcosis alatt, a beteg tudta és beleegyezése nélkül, a másikba oltotta. Becsületére válik a franczia orvosi akadémiának, hogy ezen brutalitás ellen a leghevesebben protestált. És ezen protestálás és ezen elitélés orvosi részről annak bizonyítéka, hogy az orvost ily kísérletekre nem jogosíthatja föl legjobb orvosi meggyőződése. Ha az igazságszolgáltatás ily esetekben nem tartózkodik 102
