Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
11 oka, liogy törvénytelenek, hogy nincs szüleik után örökösödési joguk, hanem az, hogy szülőiknek nincs elég erkölcsi és anyagi erejük, hogy őket megfelelőleg eltartsák és neveljék, különösen, hogy az anya a terhesség ideje alatt magzatja egészséges fejlődését biztosító módon táplálkozhassék, utóbb pedig csecsemőjét is maga táplálhassa. Csak annyiban lehet a törvénytelen származást is szomorú sorsuk közvetlen okául tekinteni, hogy az esetben, ha szüleik törvényes házasságban együtt velük, közös háztartásban élnének, nemcsak erkölcsösebb volna nevelésük, nemcsak szüleiknek az együttélés által önfeláldozásig fokozott szeretetének melegét állandóan élvezhetnék, de a szülék egymagában elégtelen keresetének egyesítése és gazdaságos felhasználása által életfen- tartásuk anyagi eszközei is inkább biztosítva volnának. Innen van, hogy azoknak a házasságon kívül nemzett gyermekeknek sorsa, a kiknek szülei vadházasságban élnek, rendszerint sokkal kedvezőbb szokott lenni azokénál, a kikért az atya az anyának önként vagy kényszerítve tartási költséget fizet, a melyet önszántából, különösen pedig a saját igényei önfeláldozó megszorításával, a szükség daczára nem igen hajlandó megjavítani. A vadházasságban élőknél igen gyakran lehet tapasztalni, hogy a természetes atya — mint igazi jó családapa —saját igényei megszorításával megfeszített szorgalommal törekszik ágyasából és törvénytelen gyermekekből álló családját eltartani és jól nevelni, kiváltkép pedig lehetővé tenni, hogy az anya gyermekét maga szoptathassa, a minek elmulasztása orvosi szak- tekintélyek állítása szerint, a törvénytelen gyermekek elsatnyu- lásának és nagy halandóságuknak egyik főoka. Megteszi az ily természetes apa a kötelességét, mert gyermekeit szereti, nem pusztán azért, mert véreinek tudja, hanem mert a mindennapi együttlét következtében a szüle és gyermek közti benső viszony keletkezhetett köztük. Hogy ez a kölcsönös megszokás, mily döntő tényező a kölcsönös ragaszkodás létesítésében, igazolja az a tapasztalat is, hogy még törvényes gyermekek és szülők közt is az egymástól különélés nem ritkán egymástól való elidegenülésre szokott vezetni. De mert a férfi és nő vadházasságban együttélésének nincs erkölcsi alapja, csak a megszokás, a futólagos érdek, sokszor a könyörületesség tartja и
