Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Várady Zsigmond: Észrevételek Reichard Zsigmond úr törvénytervezetére [197., 1901]
lr. kaszt, már csak azért is, mert az ily bűncselekmény sokkal több egyént és sokszor százszoros mértékben sújt, mint a magánosok ellen elkövetett vagyoni bűntényeknél az eset. Az értékhatárok új megha tározása, mint a t. előadó úr tér - vezi, vagy egy harmadik értékhatár szigorúbb büntetése e részben nem vezet czélhoz. E tekintetben a törvény hatását más irányban is erősíteni kellene és ezért bátor vagyok a t. teljesülést kérni, hogy tanácskozásai további folyamán kegyeskedjék azt az ezennel megtett javaslatomat is megfontolás tárgyává tenni, hogy a közvagyon és a közönség vagyonának megsértése önálló bűnténynyé, egy delictum sui generis-sé alakíttassák s ez alkalommal az ily közvagyon ellenőrzésére hivatottak mulasztása, már a mulasztás önmagában véve is, az erélyesebb megtorlás tekintélye alá helyeztessék. Szerintem u. i. arra, a ki egy megye árváinak félmillió forintig meglopását mulasztásával lehetővé teszi, a fegyelmi büntetés legmagasb foka is egyszerűen bűnbocsánat. Volnának még hasonló, talán némi megfontolásra és megvitatásra alkalmas egyéni észleleteim, de a már úgy is kifárasztott b. türelmüket tovább terhelni nem akarom. Különben is távol áll tőlem az önhittség, hogy alkalmasnak találnám magamat és nézeteimet Csemegi Károly nagy alkotásának megváltoztatására. Esztendőkkel ezelőtt Plórenczben Michel Angelo «Pieta» szobrát Magyarország egyik legnagyobb esztétikusával nézegetvén, ő azt a kifogást emelte a szobor ellen, hogy annak egyik lába túlságosan merevnek mutatkozik. Vitánkban megegyezés nem jött létre, de abban mind a ketten megállapodtunk, hogy a ki azt a szobrot vélt hibájából kijavítani akarja, Michel Angelo képességeivel, vagy még többel kell bírnia. Szemben a magyar jogászéletnek legtökéletesebb és merem mondani legnemesebb és leglángeszűbb alkotásával, a magyar btkv-vel, kétségtelennek tartom, hogy felettébb óvatosan kell hozzányúlni e mű egyes kis merevségeinek eloszlatásához, mert a hibás hozzányulás az egész társadalmi rendet tenné bénává és így annak a reformernek minden esetre bírnia kell a Csemegi Károly lángeszével és tudásával. Ha Önök úgy találnák is, hogy átmenetileg e feladat az egyesek erejét meghaladja, akkor is ki 99
