Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]

ható büntetéssel, és azt, mint aránylag csekélyét nem találta túlmagasnak arra, hogy az elérhető vagyoni nyereség fejében megkoczkáztassa. A lopás büntetésének maximuma a németalföldi büntető- törvény В12. és 421. §-ai értelmében 16 év, a norvég javaslat 261. és 263. §§-ai szerint 16 év, a svájczi tervezet 70. §-a sze­rint 15 év. A tervezet 339. §-a a lopásra irányuló szövetséget is bün­tetés alá veszi. A lopásra irányuló szövetség büntetendőségét a gyakorlat mutatta meg. Előfordult oly eset, a mikor a rendőrség a fel­jelentett szövetkezőket abból a czélból engedte a kísérlet stá­diumáig menni, hogy a szövetkezők a büntetést ne kerülhessék el. A lopásra irányuló szövetkezés büntetendőségét a cselekvóny veszélyessége is igazolja. A tervezet szerint a lopás meghatározását az «ingó dolog» kifejezés helyett a «dolog» kifejezés vétetett fel abból az okból, mert a lopás tárgyául oly dolog is szolgálhat, a mi magánjogi értelemben ingatlannak tekintetik. Csak czéltalan jogi okos­kodásoknak szolgál alapul az, ha a törvény az «ingó» dolog ki­fejezését használja a lopás meghatározásáról. A «dolog» kifeje­zést használja a németalföldi törvény 310. §-a és a svájczi ter­vezet 70. §-a is. Merev a büntetőtörvény az értékhatár kérdésében. Az ér­tékhatárt nem lehet kitörölni a minősítő körülmények közöl, mert hiszen az, hogy mily értékre irányul a tolvaj szándéka, mindenesetre magában foglalja a gonoszság mértékének kife­jezését. Azonban a törvény merevségét az értékhatár kérdésé­ben enyhíteni kell. A tervezet e kérdésben úgy intézkedik, hogy a rendes értéken alul megkülönbözteti a jelentékte­len értéket, a rendes értéken felül pedig a jelentékeny ér­téket és a rendkívül nagy értéket, és kimondja, hogy cse­kély vagyoni értéknek rendszerint tiz koronányi és azon aluli értéket, jelentéktelen vagyoni értéknek kétszáz koronától tíz­ezer koronáig terjedő értéket és rendkívül nagy értéknek tíz­ezer koronán felüli értéket kell tekinteni, azonban az eset kö­rülményeihez képest ezeknél nagyobb vagy kisebb értékeket is lehet csekély, jelentékeny vagy rendkívül nagy értéknek tekin­74 74

Next

/
Thumbnails
Contents