Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
72 a gyakorlatban a legnagyobb bajokra vezettek. Nem kell bővebben utalnom az idevágó esetekre, mert hiszen leginkább ezek voltak azok, a melyek a büntető-törvény módosítására irányuló mozgalmat a gyakorlatban megindították. Legegyszerűbbnek látszanék a gyakorlatban felmerült viszásságokon azon az utón segíteni, hogy a betörés és bemászás utján elkövetett lopást nem tekintjük a magasabb büntetés alá tartozó minősített lopásnak, vagy hogy csak akkor tekintjük minősített lopásnak az ily eseteket, ha a különben is fennálló értékhatáron felüli értékre terjednek. Azonban ez a szabályozás nézetem szerint nem volna helyes. A betörés, bemászás vagy feltörés helyesen tekintetnek olyan körülményeknek, a melyek a lopást az értékre való tekintet nélkül minősített és magasabb büntetési tétel alá tartozó cselekvénynyé teszik, mert a betöréses és egyéb hasonló lopás a tettesnek sokkal veszélyesebb lelkületére mutat, mint az egyszerű lopás. Tehát nem áll az, hogy a törvény általában helytelenül intézkedett akkor, a mikor az ily módon elkövetett lopásokat a minősített esetek közé sorolta, a mint hogy az európai büntető-törvények az ily eseteket általában a minősített lopás esetei közé sorolják. A törvény intézkedéseiben rejlő hibát másutt kell keresnünk. A törvény csak azt a feltevést veszi tekintetbe, hogy a betörés és az egyéb minősítő körülmények в tettesnek megrögzöttebb lelkületére vallanak, mint az egyszerű lopás, és nem veszi tekintetbe, hogy ez a feltevés csak általánosságban áll meg és az esetek nagy számában nem talál, mert vau az esetek között igen sok, a hol betörés vagy egyéb minősítő körülmény forog fenn a nélkül, hogy ebből a tettes veszélyes hajlamára lehetne következtetni. Tehát a büntetőtörvény intézkedésének hiánya e kérdésben ugyanaz, a mely általánosságban hiánya a törvénynek, t. i. az, hogy a törvény csupán az objektív tényálladékot veszi minősítés alapjául és a szubjektív tényálladékot figyelmen kívül hagyja. Tehát a törvény módosításának nem az a helyes módja, hogy a minősített lopás eseteit ki hagyjuk a törvényből, hanem az, hogy a minősített lopás meghatározásánál nemcsak az objektív tényálladékot, hanem a szubjektív tényálladékot is tekintetbe vegyük. Ezt akarja a tervezet a törvény 336. §-ához csatolt záradék 72
