Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
67 A svájczi büntető tervezet 195. czikke és a norvég büntető javaslat 166. §-a a félnek biróság előtt tett hamis kijelentését akkor is büntetés alá vonja, ha a fél nem tett esküt kijelentésére. A tervezet ezt feleslegesnek tartotta, mert elégséges, ha a félnek eskü alatti vallomása áll a büntető sanctio alatt. A fél egyszerű vallomásnak büntetés alá vonása azt eredményezhetné, hogy a biróság a fél személyes kihallgatását, melynek czélja többnyire csak az ügy tisztázása, nem foganatosíthatná oly könnyedséggel, mint a hogy a sommás eljárás czélja megkívánja. 33—34. czikkhez. A büntetőtörvény 247. §. második bekezdésének fogalmazása mellett kétség merülhet fel a tekintetben, hogy a második bekezdés a mással való közösülésre csábítást, vagy magával a tettessel való közösülésre csábítást bünteti-e. A tervezet ezt a hiányt pótolja. A tervezet 247. §. harmadik bekezdése kimondja, hogy ez a cselekvény nem büntethető, ha a tettes és a sértett közt házasság jő létre. A tervezet 247. a §-a a leánykereskedés meggátlása végett szükséges. A tervezet 247. b §-ának intézkedése az igazságosság elemi követelménye. Ha a vagyont megvédj ük a ravasz fordulattal való megtámadás ellen, akkor nincs ok a női becsülettől a védelmet megtagadni. A házassági ígéret útján való elcsábítás ép oly ravasz fondorlat, mint a vagyoni kérdések körüli megtévesztés, és az ily tévesztés legalább is ugyanolyan okból érdemli meg a büntetést, mint a csalás. Hasonló intézkedés van a new-yorki büntetőtörvény 284. §-ában. A norvég javaslat 198. §-a azt bünteti, a ki «különös ravaszsággal» valakit közösülésre csábít. A 35. czikkhez. A büntetőtörvény 252., 253., 256., és 257. ij-ait a törvény életbe lépte után életbe lépett házassági törvény folytán kell megváltoztatni. 67 5*
