Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
indítvány elejtése esetében a hivatalból üldözendő részesek ellen is elejthesse a vádat. Hasonló intézkedés van lopás és sikkasztás esetére a norvég büntetőjavaslat 265. §-ában. A büntetőtörvény 116. §-ának módosítása az új bűnvádi eljárás folytán vált szükségessé. Az indítványi jog szabályozásánál fontolóra kellett venni azt a kérdést is, hogy az indítványt nem kellene-e bizonyos esetekben visszavonhatatlanná tenni. Ismeretes, hogy a gyakorlatban, különösen csalás esetéiben az indítvány visszavonása iránti jogot gyakran alku tárgyává teszik, és az indítványt ily alku eredményeként a vizsgálat valamely előrehaladt szakában, sőt olykor a főtárgyalás alatt vonják vissza. Nem lehet tagadni, hogy az ily eljárás a közérzületet sérti. Nem épületes látvány, hogy a büntető igazságszolgáltatás megszüntetni kénytelen a működést olyankor, a mikor a bűneselekvény már ki van derítve, sőt a nyilvánosság elé került. Az ily esetek folytán támadt a jogászi közvéleményben olyan nézet, a mely az indítvány visszavonásának jogát korlátozni akarja. Azonban van a kérdésnek egy másik megfontolni való oldala is. Az indítvány joga az esetek egy részében azért van a sértett kezébe adva, mert a cselekvény a közérdek szempontjából csekély jelentőségű, mint pl. a becsületsértés. Nyilvánvaló, hogy ily esetekben a visszavonás jogát a legszélesebb terjedelemben és az eljárás egész folyamában kell megadni, mert a felek érdeke az, hogy az egyezkedés hatályos legyen, a közérdek szempontjából pedig az ügy mellékes. Más esetekben az indítványozás joga leginkább abból az okból van megadva, mert a sértett fél érdekét előbbre valónak tartja a törvény, mint a közérdeket. Például csalás esetében a közérdek a hivatalból való üldözést kívánná meg a végett, hogy a társadalom a csalótól meg legyen óva, de viszont a károsult érdeke megköveteli, hogy az ő kezében legyen a büntető üldözés megindításának hatalmas eszköze, mert kárának megtérítéséhez ezen az úton juthat legkönnyebben. Ez a szempont pedig az indítványi jog visszavonásának kérdésénél épúgy fen- forog, mint az indítványi jog megadásának kérdésében. A gya04 64