Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
fiO látására bizza, mert vannak esetek, a mikor nem volna helyes a mellékbüntetést kiszabott pénzbüntetést elengedni, de vannak viszont más esetek, a mikor a pénzbüntetés fentartása az elitéit szegénysége folytán annyit jelentene, hogy az elitéit, a ki a fogházból vagy közmunkateljesítéstől mint főbüntetéstől szabadult, mellékbüntetésként volna kénytelen ugyanezeket a büntetéseket elszenvedni. Kérdés az is, hogy az államfogházra is kiterjesztessék-e a feltételes elitélés kedvezménye. Véleményem szerint semmi ok sincs arra, hogy a kedvezményt megtagadjuk az államfogházra Ítéltektől, mert hiszen az államfogházzal büntetendő cselekményeknél az esetnek ép oly méltánylandó és a büntetés felfüggesztésének okául szolgáló körülményei fordulhatnak elő, mint másféle büntetéseknél. A legfontosabb a feltételes elitélés vitás kérdései közt az, hogy mily esetben kell a feltételesen kiszabott büntetést végrehajtani. A tervezet szerint öt évi időhatár az, a melynek elmúltával a feltételes büntetést ki nem szabottnak kell tekinteni, ha az elitéit ez alatt nem követ el új bűncselekvényt. Fontos kérdés e tekintetben az, hogy mi történik akkor, ha a tettes az öt esztendő alatt valamely olyan csekély jelentőségű cselekvényt követ el, a melyre csak pénzbüntetés szabatik ki. Erre vonatkozólag azt hiszem, hogy az a helyes álláspont, hogy a bíróra bízzuk az eset körülményei szerint való mérlegelést, azaz azt mondjuk ki, hogy ha az öt év alatt elkövetett új bűncselekvény szabadságvesztésbüntetést von maga után, akkor a feltételes büntetést is végre kell hajtani, ha ellenben az új bűncselekvény csak pénzbüntetést von maga után, akkor a biró belátásától függjön, hogy a felfüggesztett büntetés végrehajtassék-e vagy nem. Felmerült az a kérdés is, hogy a mikor a feltételesen kiszabott büntetés végrehajtátik, miképen kelljen azt a kiszabott új büntetéssel egyesíteni. Erre nézve különböző rendszerek vannak érvényben. Legtöbbnyire az a felfogás érvényesül, hogy mind a két büntetést, t. i. a régit és az újat, külön kell végrehajtani: előbb az egyiket és utóbb a másikat. Véleményem szerint ez a szabály nem helyes, és helyesebb az eldöntést az eset körülményei szerint való mérlegelésre hagyni. A tervezet szerint a biró az eset körülményei szerint határozza meg, hogy egyesitendő-e a 60
