Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]

57 lődve. A rövid tartamú szabadságbüntetés mind a két kategó­riára nézve a büntetésnek igen helytelen módja. A nem rom­lott lelküekre nézve a fogház túlságosan megszégyenítő és a becsületérzés meggyengítésére alkalmas büntetés. E mellett a fogház lakóinak társasága azokban is felébresztheti a bűnös hajlamot, a kikben az addig nem volt meg. Még inkább kell a fogházbüntetés káros hatásától félni azoknál, a kik a romlottság csiráját viszik magukkal a fog­házba, mert ilyeneknél a fogház a legalkalmasabb talaj a bűnös hajlam nagyranevelésére. A fogházbüntetés tehát alkalmatlan a bűnösöknek mind a két kategóriájára nézve, a kik oda kerülnek, sőt mi több, egye­nesen veszélyes. Sokszor elmondták, hogy a fogház oly intéz­mény, a mely az elitéit romlottságával fordított arányban gya­korolja hatását és a bűnösöket államköltségen tenyészti. Nem lehet ezt elégszer idézni, nem azért, mintha ez a dolog ismeret­len volna, hanem azért, mert ez az elv első sorban tartozik azok közé a tisztelettel fogadott és a törvényalkotásnál tisztelettel félretett elvek közé, a melyekről a jelen tervezetet bevezető elő­adásom elején szóltam. Kell, hogy a büntetőrendszer minden komoly reformálá­sának első kérdése az legyen, hogy mikép kell rövid tartamú szabadságbüntetéseket a büntetésnek egyéb módjával helyette­síteni. Általános a megegyezés az irodalomban, hogy a helyettesí­tés egyik módja a feltételes elitélés intézménye. Ez az intézmény a jogászi közvéleményt, sőt nagy részben a törvényhozásokat is már annyira meghódította, hogy helyes­ségének okadatolására kár volna az érveket újból felhozni.* Azonban bármily helyes a feltételes elitélés intézménye, az nézetem szerint mégsem elégséges a rövid tartamú szabadság­büntetés pótlására. A föltételes elitélés az eseteknek csak egy részében képes segítséget nyújtani, mert csak akkor van helye, ha kivételes enyhítő körülmények forognak fenn. De kivételes enyhítő * Utalok e kérdésben a Magyar Jogászegylet Ertékezések LIY. és LX. füzetében megjelent előadásaimra. 57

Next

/
Thumbnails
Contents