Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]

tésen fölül egyszersmind a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó.

A 342. és 343. §§. határozatai a sikkasztás esetében is alkalmazandók.

(A 358. §. első bekezdése elmaradt.)

359. §. Sikkasztásnak tekintetik és a 355. és 358. §-okban foglalt megkülönböztetés szerint hat hónapig, illetőleg két évig terjedhető fogházzal, illetőleg öt évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha a bíróság vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa vagy más, a kinek a zár alá vételről tudomása van, a zár alá vett dologra nézve a hitelező megkárosításával a 355. §-ban megjelölt cselekmények valamelyikét elköveti.

A szabadságvesztés büntetésen felül a hivatalvesztés is kimondandó.

48. czikk.

A 379—381. §-ok helyébe a következők lépnek :

379. §. A csalás vétségét követi el, a ki abból a czélból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit ravasz fondorlattal tévedésbe ejt vagy tévedésben

tart, vagy jogellenes eljárást vagy eszközöket vagy módokat ravasz fondorlattal felhasznál és ez által valakinek vagyoni kárt okoz.

A cselekvény büntetése két évig terjedhető fogház és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés.

De a büntetés hat hónapi fogháznál és négyszáz korona pénzbüntetésnél nagyobb nem lehet, ha a cselekmény csekély kár okozására irányult.

380. §. Bűntett a csalás, ha a cselekvény jelentékeny károkozására irányult.

381. §. Tekintet nélkül az okozott kár összegére, bűntett a csalás:

1. ha a csaló, annak elkövetése végett, közhivatalnoki jelleget, vagy hatósági megbízást színlelt;

2. ha közhivatalnok, ügyvéd, meghatalmazott, ügyvivő vagy magánhivatalnok hivatala vagy megbízása körében követte el, vagy közhivatalnok, vagy ügyvéd e jellegének felhasználásával követte el;

36 >

36