Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
65 okiratoknak átadása mellett is megtörténhetik. Emtionem mancipiorum instrumentis donatis et traditis et ipsorum mancipiorum traditionem factam intellegis; et ideo potes adversus donatorem in rem actionem exercere. De hogy a iustinianusi jogban a felek jelenléte az ingatlanon vagy annak közelében általában nem kivántatott meg többé, kitűnik § 12 J 3, 19-ből is. (A merő formalitások elhagyását élénken ajánlja Ihering is i. munka 206. lap.)* Végül a birtok megszűnésére vonatkozólag javaslatom egyszerűen az 512. § elhagyására szorítkozik. Elhagyandónak vélem e szakaszt a benne foglalt puszta exemplificativ felsorolásoknál fogva ugyanabból az indokból, mint a melylyel az 506. és 509. §-ok törlését kértem. Mert a példálódzó felsorolásokat, különösen magánjogi codexben nem helyeslem, mert a mint hazai jogszolgáltatásunk egyik oszlopos tagja legújabban tartott székfoglaló beszédében igen helyesen hangsúlyozta : ** * Die Anwesenheit des Besitzerwerbers bei der Sache ist für die Tradition nicht wesentlicher als die der beiden Parteien für die Stipulation und die Chikane eines Gegners, welcher der durch die Urkunde bezeugten Abtretung der Sache gegenüber noch erst den Beweis der wirklichen Anwesenheit verlangt, verdient keine günstigere Behandlung als diejenige, von der Justinian uns berichtet. Der Gegenbeweis den Justinian vorbehält, würde für die Tradition nicht viel zu bedeuten haben. L. ezzel kapcsolatban § 12. J. 3., 19. Item verborum obligatio inter absentes concepta inutilis est. Sed cum hoc materiam litium contentiosis hominibus prsestabat, forte post tempus allegationes opponentibus et non praesentes fuisse vel se vel adversarios suos contendentibus, ideo nostra constitutio propter celeritatem dirimendarum litium introducta est, quam ad Caesarienses advocatos scripsimus, per quam disposuimus tales scripturas, quae presto esse partes indicant, omni modo, credendas, nisi ipse, qui talibus utitur improbis allegationibus, manifestissimis probationibus vel per scripturam vel per testes idoneos approbaverit in ipso toto die, quo conficiebatur, sese vel adversarium in aliis locis fuisse. ** L. Vörösmarty Béla a kir. kúria másodelnökének székfoglaló beszédét. Jogtudományi Közlöny 1901. 44. szám. L. továbbá Ihering: Geist des römischen Rechts, I. köt. (1891) 40—41. oldal. Wer mit Rechtssätzen in der Hand entscheiden wollte, würde in unaufhörlicher Verlegenheit sein, denn die Combinationskunst des Lebens ist so unerschöpflich, dass die reichste Casuistik eines Gesetzbuches ihren ewig neuen Fällen gegenüber dürftig erscheinen würde. Die Chinesen i if
