Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
•til) jogi helyzetének módosulásával illetve megszűntével kifejlődött az egyéni tulajdon rendszere. Az egyéni tulajdon intézményén sarkal a jelenlegi álladalmi és társadalmi rend. Ép azért a tulajdonjog intézménye, mint bizonyos mértékig internationális kincs, alapelveiben egyöntetűen van szabályozva valamennyi jogrendszerben. Mindenütt ki van pl. mondva, hogy a tulajdonjog a legerősebb, a legteljesebb jog, a melynek minden egyéb jog bizonyos mértékig engedni tartozik. így az alapelvekben; a részletkérdések szabályozásánál azonban előtérbe lépnek a különböző nemzeteknél különbözően jelentkező utilitaristikus szempontok, a melyek azután a tulajdonjog törvényhozási szabályozásánál teljes mértékben érvényesülnek. így van ez más jogintézményeknél is. Zálog, szolgalom, kártérítés mindenütt ugyanegy jelentőséggel bírnak, csak ez intézmények részletes szabályozásánál lehet a külömböző jogrendszerekben eltéréseket felfedezni. Valamely jogszabály codificálásának tehát sohasem szabad első sorban annak eredetiségére, hanem sokkal inkább annak czélszerüségére tekinteni. Ép ezért távol áll tőlem is, hogy a tevezetnek eredetiségben való hiányát kárhoztassam, sőt helyeselve a tervezet birtoktanának a német polgári törvény- könyvből átvett alapelveit, elitélem s pedig a leghatározottabban annak a német polgári törvénykönyvvel ellenkező kidolgozási módját, tehát ép azt, a mi benne «eredetinek» lenne mondható. Részemről teljesen elfogadom kiindulási pontul a német polgári törvénykönyvnek tervezetünkbe is átplántált 854 §-át, mely szerint «der Besitz einer Sache wird durch die Erlangung der Thatsächlichen Gewalt über die Sache erworben.» Kiindulási pontul mondom, mert részemről «tágítani» óhajtanám a birtokszerzésnek e §-ban kifejezett alapelveit. Tágítani különösen az által, hogy az u. n. animus nélküli birtokszerzés lehetősége és ezzel a gyermekek, őrültek és gondnokoltak stb. birtokszerzési képessége kifejezetten minden félreértést kizáró módon atatuáltassék. Szerintem a tervezet 505. és 509. §§-ai helyébe a következő egyetlen § lenne helyezendő. «A dolog birtokát megszerzi, a ki a dolog feletti tényleges hatalmat saját cselekményével vagy a nélkül megszerzi. Ingó dolgok birtokát különösen megszerzi az, a kinek a dolog tényleges hatalmi körébe (őrizetébe) jut. 212
