Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
56 behurczolkodik egy család és tudtomon kívül egész télen át ben marad. Kérdem, elfoglalta-e e család a kerti házamat? Világos, hogy el. Elvesztettem-e én ennek daczára annak birtokát. Minden józan gondolkodás szerint nem, mert nyilvánvaló, hogy a szegény család csak menedéket akart kerti házamban találni és a világért sem volt szándékában, hogy engem annak birtokától megfoszszon s azt saját maga számára oecupálja. Ebben az esetben előre is nyilvánvaló, hogy a szegény család első felszólításomra vagy intézkedésemre vagy rögtön odahagyja a házat, vagy türelmemért fog könyörögni. Ilyen és hasonló esetekre lehetett Celsus tekintettel, a midőn L. 18. § 3., 4. D. 41., 2. helyén így szól: Si dum in alia parte fundi sum, alius quis clam animo possessoris intraverit, non desisse illico possidere existimandus sum, facile expulsurus finibus, simul sciero. Kursus si cum magna vi, ingressus est exercitus, eam tantummodo partem, quam intraverit optinet. E forráshelyből is nyilvánvaló, hogy már a rómaiak sem elégedtek meg a puszta foglalással, hanem azt is vizsgálták, vájjon az oly módon és körülmények között történt-e, hogy a fenforgó esetben az elfoglalt dolog teljesen és minden harmadik befolyását kizáró módon jutott-e a foglaló hatalmába. Helyesen mondja Strohal (Succession in Besitz 113. lap): «die Deiectionist eine durch fremde Handlungen gegen oder doch wenigstens ohne Willen des Besitzers erfolgende Änderung der Sachlage, vermöge welcher die . . . Aussicht auf Fortsetzung des begonnenen Eigenthumsausübung . .. nicht mehr Vorhalten kann. Strohal szerint tehát egy - veränderte Sachlage, — szükséges ahhoz, hogy a régi birtokos birtokát elveszítse, vagyis kell, hogy az eddigi birtokos és a dolog közötti viszony oly értelmű változást szenvedett légyen, hogy a dologra való minden behatásom és rendelkezésem — Strohal szerint jede Aussicht auf die Fortsetzung der begonnenen Eigenthumsausübung — megszünttnek legyen mondható. De vájjon fenáll-e az az eset a felhozott példában ? Nyilvánvaló, hogy nem, mert az a körülmény, hogy egy koldus család elhagyottan álló kerti lakomban titkon meghúzta magát nem tekinthető oly ténykörülménynek, mint a mely által köztem és a kerti ház között létező viszony és birtokkapcsolat a legcsekélyebb változást is szenvedte volna. Köviden összegezve a mondot208
